MIÉRT CSONKOLTOK AMIKOR MÁR NEM KÖTELEZŐ?
#1
Elküldve: 2010. július 19. - 17:56:25
Van egy oldalam a www.eledelbolt.hu ha minőségi eledelel etetsz és Budapest vagy 20 km -es körzetben laksz akkor tuti hogy a legjobb áron itt kapod meg.
Hills,Royal Canin.Acana,Pro Plan,Ftatazor,Happy Dog,Arion.Vannak Frontline,Kiltix, és más bolha és kullancs irtószerek.
www.eledelbolt.hu
Privát:dufi12@freemail.hu további info és más dolgok.
#2
Elküldve: 2008. augusztus 05. - 15:33:16
#3
Elküldve: 2008. július 21. - 12:07:06
-:)))
#4
Elküldve: 2006. augusztus 03. - 13:45:50
#5
Elküldve: 2006. július 07. - 15:40:02
2001 óta tiltva van a kutyák csonkolása, de sajnos nagyon sokan csonkolják. Nekem is van csonkolt illetve nem csonkolt farkú kutyám és nekem is jobban tetszenek hosszú farokkal. Van egy 3 éves kutyám aminek sajnos csonkolni kellett a farkát fél évesen mert két helyen eltörött de én is kiállításra járok velük. Bocsi de csak ennyit tudok mondani.
#6
Elküldve: 2006. július 07. - 11:17:10
Érdekelne ki, mit hallott, de leginkább hiteles és biztos forrásból a következőről:
Csonkolt farokkal lehet e kiállításra menni még?
Vagy bevezették már hogy nem lehet, esetleg tervezik bevezetni? De akinek már csonkolt a farka az mehet e és csak bizonyos időpont után született kiskutyák nem vehetnek részt csonkolt farokkal versenyen, kiállításon?
Mi a helyzet Magyarországon illetve külföldön ezzel a kérdéssel?
Márti
#7
Elküldve: 2005. november 10. - 10:27:52
A spánielnek gyönyörű farka van, láttam már egy két ilyen kutyát nagy hülyeség levágni.
Persze, mint laikus úgy érzem, hogy a spánielnek nagyon szép a szőrzete, de arra, hogy vadásszon, teljesen alkalmatlan.
Gondolom nem véletlen, hogy a legtöbb vadászkutyának rövid a szőre. Minden beleakad, alig lehet kiszedni, a toklászokról már nem is beszélve.
Télen a hó gombócok formájában ragad rá.
Én úgy oldottam meg ezt a problémát, hogy nyáron teljesen lenyirattuk és sokkal boldogabb volt. Állandóan úszik, az összes bozótba bebújik, így nem kell félni, hogy a bőrébe, vagy a fülébe belefúródik valami.
Most, hogy jön a tél, újra olyan a bundája, amilyennek lennie kell.
Ez az első spánielem, imádom és már nem is akarok spániel nélkül élni soha.
#8
Elküldve: 2005. június 11. - 18:29:20
15 évig élt velünk..már írtam, de csak remélni tudom, hogy neki is olyan jó volt velünk élni, mint nekünk vele....
Mindíg hiányozni fog...
Olyan ember szeretetét is megszerezte, aki 30 éve masszívan kutyaellenes volt..és rettegett is tölük...
Az én kicsikémet meg imádta...életében elöször megsimogatta, szerette..és megsiratta velünk együtt...
Hát ilyen fantasztikus egyéniség, optimista életfelfogású kutyalány volt Cindarella....
#9
Elküldve: 2005. június 11. - 17:39:30
Az udvarban temettük el, és sokat kijárok hozzá.
Nagyon sokat szenvedett, mire végleg lepihizhetett.
Úgy kezdődött a betegsége, h nehezen mozgott, nehezen használta a hátsó lábait. Elvittük dokihoz, aki valami ízületgyulladásra gyanakodott, ami azt mondta gyakori, és arra kezelte egy csomó gyógyszerrel. Mindig vittük kezelésre, de nem használt. Néztük, ahogy szenved, és már nem tud feljönni a teraszra, a hintába mellénk. Elvittük állatkórházba. Ott csináltak vérképet, ami babesiát mutatott ki. Infúzión kezelték, azt mondták biztosan meggyógyul, de hát nem is gondoltunk arra, h nem fog. A szer nem használt, elkezdték más erős gyógyszerekkel is kezelni. Közben már nem tudott menni, az első lábai is lebénultak, már csak néha felült és visszaesett. bent kellett hagyni a kórházban. Mikor mentünk hozzá vittük a kedvenc kajáit, a kanalát, plédjét, még a labdája is mellette volt, pedig már csak csóválni tudott és pislogni. A dokik emelgették, reggel kivették a ketrecből, ott volt velük a kezelőben estig, h ne érezze egyedül magát. Mikor elmentünk mindig szinte kifordította a szemeit, úgy nézett utánunk, mikor mentünk hozzá akkor nyugodott csak meg. Újfajta kezelést kapott, azt mondták már javulni fog, hozzuk haza. Itt volt velünk, pár napig fekve evett napi pár falatot, kakilt, pisilt is. Aztán nem kakilt, és visszavittük, h adjanak neki vmit rá. Ekkor azt mondták már nincs értelme, teljesen leálltak a belső szervei, gondoljuk át, hagyjuk szenvedni, vagy elaltatjuk. Anyáék úgy döntöttek elengedjük. És én nem voltam ott vele, mikor elment, koleszban voltam. Soha nem felejtem el. Bocs h offoltam, csak ki akartam fejezni az együttérzésemet.
#10
Elküldve: 2005. június 11. - 16:49:45
Nem gondoltam, hogy valaki elöássa ezt a topikot még...nagyon régen kezdtem...
Mindenki elment innen. Bár akiknek nyitottam el sem jöttek. Kiváncsi voltam tenyésztök véleményére...de gazdik jelentkeztek...a gazdik meg elfogultak és saját és kutyájuk elleni támadásnak vélték az én hozzászólásaimat.
Pedig szó sincs erröl.
Hiszen mint leírtam az én szívem csücske drága kicsi tündérem is csonkolt farkú volt...
Állandóan eszembejut, ahogy nézett a gyönyörü szemeivel, az okos arcával és majdnem belehalok, mert nem tudom elfelejteni...annyira, de annyira fájok érte...tavaly el kellett altatni és velehaltunk mindannyian egy kicsit...az a része a lelkemnek, ahol ö volt..meghalt és üres lesz most már amíg csak élek...
De mindíg a spániel lesz az a kutya, akitöl szívdobogásom lesz és legyözhetetlen eröt, ingerenciát, hogy megvédjem, óvjam és szeressem mindenáron....
Most is van spanim...nem én választottam...rossz helyen élt, én meg kivásároltam, mert másképp nem tudtam segíteni....
Csonkolt a farka...pedig elötte foglalóztam le egy másikat, aki kicsi volt és csonkolatlan farkú...
De mégis ez a kutyagyerek lett az enyém....
De :
Mindíg megbámulom az utcán a csonkolatlan farkú kutyákat...annyira olyat szerettem volna...
Azt hiszem, amíg csak élek nekem mindíg lesz...
Mert ismered a mondást...spániel nélkül lehet élni...de nem érdemes...
#11
Elküldve: 2005. június 11. - 10:58:27
Szóval minket nem zavar, ha a kutyákat sem, hogy milyen a farkuk. Nemrég befogadtunk egy spanit, ő is csonkolt, de nagyobbat farkat hagytak meg neki. Így van egy rövid, egy félhosszú, meg egy hosszú farkúnk..:)
De ha nálam születnének, ha nekem kéne eldönteni csonkoltassam-e a farkukat, biztosan nem csonkoltatnám. Minek? Engem nem zavar, akinek meg csak rövidfarkú kell, annak nem is adnék, ha a farok kell nekik, nem a kutya.
#12
Elküldve: 2005. június 11. - 09:12:19
Az én véleményem az, hogy csak praktikussági okokból, vagy azért mert " így szoktuk meg " nem kéne levágni senkinek semmilyen végtagját....
Teljesen más az, amikor betegség vagy valami más egészségügyi okról van szó....
De ez már túltárgyalt téma..tényleg írtunk már róla nem keveset....vissza kell olvasni.
LÁTAM? HALLOTTAM AMIKOR A KICSIK FARKÁT LEVÁGTÁK !!!!!!!!!!!!!!!
Ennyi....
Mégegyszer az életben NEM AKAROM....
Fel nem tudom fogni, hogy ha valaki olyan nagyon szereti az állatokat, ahogy itt némelyek elöadják, akkor hogyan lehetséges, hogy MÉG MINDÍG LEVÁGATJÁK A KICSIK FARKÁT ?????????????????????????????????????????????????
Milyen szeretet az ilyen ??????????????????
Szeretet-e...innentöl kezdve megkérdöjelezem....
Ha van rá mód, hogy ezen változtassunk,- hiszen már nem kötelezö- , akkor miért nem tesszül meg ?????
Csak rajtunk múlik...
Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretjük a csonkolt farkút is...hát dehogynem....imádjuk...és mindegy milyen a farka, mindegy, hogy nem egy világbajnok kinézetü....nem erröl van szó...nem lehet nem szeretni....
A leendö kicsik életét szeretném jobbá tenni...ha csak egyetlen ember dönt úgy, hogy ö nem csonkoltatja...már megérte....
Hátha majd ö is egyetlen embert meggyöz...és így tovább...
Talán egyszer felnövünk ehhez a témához....
Talán egyszer mindenkinek lesz annyi esze, hogy felmérje a helyzetet és úgy döntsön, ahogy kell...
Sajnos még nem vagyunk EURÓPA....bármit is mondanak......
Ez egy nagy szégyen.....a felfogás maradisága, amikor a régi dolgokhoz ragasztkodunk, nem is tudjuk miért...és nem és nem vagyunk hajlandóak nyitott szemmel - szívvel hozzáállni a dolgokhoz...
De nem világmegváltó terveket szeretnék itt szöni....
Csak arról van szó, hogy miért kell levágni egy ártatlan kicsi kutya farkát ???? MI a fenének.....
#13
Elküldve: 2005. június 05. - 19:09:23
Úgyis tudom, hogy be fogsz szólni, pedig én nem bántásból mondtam.
#14
Elküldve: 2005. június 05. - 16:59:02
#15
Elküldve: 2005. június 05. - 16:27:24
#16
Elküldve: 2005. május 15. - 18:08:47
#17
Elküldve: 2005. április 20. - 18:03:50
ANGOL COCKER SPÁNIEL fajtiszta kiskutyát szeretnék OLCSÓ ÁRON vagy AJÁDNÉKBA! Ha lehet akkor arany vagy fekete színű legyen! Hajdú-Bihar megyében lakom egy kertesházban! Kérem ha saját részről vagy ismerős által tudnak ilyen kutyát
írjanak: racz1989@freemail.hu
vagy
hívjanak:06706142019
ELŐRE IS NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM MINDENKINEK!!!!!
Köszönettel
Szabó Ferenc
UI: Kérem segítsenek!!!
#18
Elküldve: 2005. április 14. - 16:33:06
Én nem igazán akarok belefolyni ebbe a vitába, csak annyit mondanék, hogy talán mindennek megvan a maga értelme. Így talán a csonkolásnak is. Egy konkrét példa egy spaniról (ugye nem kell mondanom, hogy éjjel nappal csóválja a farkincáját, biztos sokaknak ismerős ez:): Benne például már annyira túlteng a szeretet, hogy tiszta erejéből odaveri a farkát mindenhez, és előfordult már nemegyszer, hogy kisebesedett, vérzett a farka vége... és ilyenkor meg annyira sajnálja az ember, de nem tud mit tenni, ilyen idős korban már nem fogja levágatni (az nagy gonoszság lenne), de ki tudja, ha pár napos korában megtörtén volna mi lenne...
Ez csupán egy történet/tapasztalat pártatlanul.
üdv:
Marti
#19
Elküldve: 2005. március 23. - 21:03:57
#20
Elküldve: 2005. március 23. - 18:36:21
Mert én még nem pedig az akkorákat csóvál, hogy lever a lábadról :.)))))...már ha esetleg nem csonkolták le neki...és akkor újra témánál vagyunk...

Súgó



