Szakmai fórum
#21
Elküldve: 2010. szeptember 22. - 18:52:02
Azért ennyire mellébeszélni... legalább itt ne, majd ha politikával foglalkozik...
Az eredeti kérdező talajon fekvő padlóra szeretné a kályhát.
Szintek közötti födémről idáig szó sem esett. Miért is keveri ide?
Arról sem esett még szó, hogy a kérdéses helyre mekkora teljesítmény kell, és ahhoz mekkora kálya kell. Aztán majd az után derül ki, hogy annak mekkora lesz a tömege.
Vagy Ön jövőbelátó?
Esetleg csak egy féle kályhaméretet ismer?
Köszönöm a felajánlott EU szabványt, nekem is meg van, lévén, hogy azzal is foglalkozom. Ha figyelmesen elolvasná, látná, hogy a födémekre figyelembe veendő 150 kg/m2 az esetleges terhekre vonatkozik, a cserépkályhát pedig -ha felépül- állandó teherként kell számításba venni.
Én nem becsülném le annyira a paraszt logikát. :(
Flux
#22
Elküldve: 2010. szeptember 21. - 20:59:50
Amikor arról van szó, hogy mi alapján tudnak és fognak felelősségre vonni, akkor a józan paraszti logika helyett inkább elolvasom az oda vonatkozó szabványt, adott esetben kikérem arra avatott szakember (itt: statikus) véleményét.
E-gerendás födém+úsztatott vasbeton aljzat szerkezetű födémre a jelenlegi építési előírások, szabályok értelmében nem lehet ilyen tömegű cuccot építeni. A terhelhetősége egy hasonlóan megépített szerkezetnek régebben 200 kg/nm volt, EU-s szabványokhoz igazítás óta 150kg/nm-re méretezik. Ha gondolod, erről írást küldök. A parasztlogika pedig a kocsmába való, szigorúan saját felelősségre. :)
A saját házamban valószínűleg bátran megépítenék egy ilyen födémre egy cserépkályhát (mint ahogy már meg is történt) de máséban nem. Hacsak egy statikus nem vállalja írásban a felelősséget, mert onnantól nyugodtan lehetek parasztiész-kombájn, vagy ilyesmi. :))
Üdv,
T
#23
Elküldve: 2010. szeptember 17. - 17:00:06
Nem elitélendő dolog, ha valaki a biztonságra törekszik, de a túlbiztosítás is lehet káros, esetenként ronda is. Kár lenne a pár éves nappali közepét egy betonmuglival elcsufítani. Léteznek már olyan megoldások, ahol a teherhordó szerkezet a kályha elkészülte után nem is látszik, egy esetleges kályhaméret (más méretű csempe)változás esetén nem kell szétverni a nappalit.
De ami fontosabb: örülnék, ha az ezt a mondatát:
(Csak így zárójelben: az ilyen aljzat névleges terhelhetősége 150-200kg/m2.)
kellően kritikus szemmel újra gondolná. Nem kell statikai számítást végezni, elég lesz -sértő szándék nélkül- a józan paraszti ész is. :)
Flux
#24
Elküldve: 2010. szeptember 17. - 16:46:53
Jó lenne, ha tudná a hőszigetelő lemez típusszámát, mert annak ismeretében tudnám megmondani, hogy kell-e csinálnia egyáltalán valamit, s ha igen, mit.
Flux
#25
Elküldve: 2010. szeptember 14. - 19:53:33
Ha vannak rajzok, esetleg fényképek, videó a ház építéséről, akkor nincs olyan nagy gáz. Ez esetben ugyanis tudjuk, hol találkozhatunk hálóval, illetve csővel. Ilyenkor ki kell vésni a kályha helyén 6 db 15x15cm-es lyukat az aljzatbeton szintjéig. ezután a tervezett kályha alapterületét körbe kell zsaluzni, be kell vasalni 15x15cm-es, 6mmm átmérőjű betonvas-hálóval és készíteni kell a kályha alá egy 6 cm vastag, vasalt, monolit betonalapot, amely egybe van öntve a kivésett lyukakkal, tehát kvázi "lábakon" az aljzatbetonon áll. Erre már bátran építhető bármekkora kályha.
Ha nem ismerjük a vas és a fűtéscsövek pontos helyét, akkor ez a módszer rizikósabb, mert belevéshetünk a fűtéscsövekbe és azt ugye nem kell ecsetelnem, hogy nem jó.
De ha nincs így lealapozva, akkor a kályha súlya idővel eltörheti azt a mégoly vastagnak tűnő 8 cm-es úsztatott betont, minek következtében sérülhetnek a fűtéscsövek, és ez nem kevés bosszúságot okozhat, túl azon hogy a javítása olyan költséges, amit a cserépkályha száz év alatt hoz vissza. Tehát én nem hallgatnék azokra a "mesteremberekre" aik erre felépítenének egy kályhát.
(Csak így zárójelben: az ilyen aljzat névleges terhelhetősége 150-200kg/m2. Egy cserépkályha nagyjából ennek tízszeresével terheli az aljzatot.)
Üdv,
Tamás
link
#26
Elküldve: 2010. szeptember 07. - 19:17:10
Szeretnénk családi házunkba cserépkályhát rakatni, de az aljzat amire kerülne úsztatott beton (padlófűtéscsövekkel tarkítva).
A kérdés az, hogy neki lehet-e állni megrakatni a kályhát? Eltérő véleményekkel találkoztunk, modták azt is, hogy meg lehet csinálni, de azt is, hogy nem.
A következő rétegrendekre kerülne a kályha:
- 1-1,5 cm kerámia burkolat
- 8 cm úsztatott aljzatbeton (6 mm-es hálóra rögzített csövekkel)
- 5 cm polisztirol hőszigetelés
- vízszigetelés
- 10-12 cm vasalt aljzatbeton
- cca. 15 cm kavicsfeltöltés
- cca. 30 cm földfeltöltés
Előre is köszönöm a válaszokat!
Üdv: Rombi
#27
Elküldve: 2010. augusztus 19. - 21:14:33
tf 0040755841603 begin_of_the_skype_highlighting 0040755841603 end_of_the_skype_highlighting egy atlagos kalyha kb130ezer ft ba jon a csempe
#28
Elküldve: 2010. augusztus 18. - 10:41:19
Sajnálom, hogy nincs lehetősége.
Mégegyszer köszönöm a szakmai véleményt, minden jót!
Üdvözlettel:
Szolidea
#29
Elküldve: 2010. augusztus 13. - 19:57:23
Igazán megtisztel a bizalma, de augusztusban az idő rövidsége, utána pedig -egyéb elfoglaltságom miatt- nem tudom a felkinált lehetőséget elfogadni.
Flux
#30
Elküldve: 2010. augusztus 10. - 09:50:28
Köszönöm a szakmai válaszokat!
Szeretném elkérni az elérhetőségét, hogy felkérhessem.
Üdv:
Szolidea
#31
Elküldve: 2010. augusztus 09. - 16:42:08
TISZTELT LEENDŐ MEGRENDELŐIM --- MINDENHOL LÉTEZIK NYÁRI AKCIÓ --ÍGY NÁLAM IS ,EZÉRT AZ ÉPÍTÉSI MUNKADÍJAIM A KÖVETKEZŐEN MÓDOSULTAK.
4*2,5*7--ES MÉRETŰ KÁLYHA 65,000FT
5*2,5*7--ES ,"""""""""""",70,000FT
5*3*7 --ES '""""""""""""'75,000FT
6*3*7 --ES '""""""""""""'80,000FT
6*3*8 --AS '""""""""""""'85,000FT
6*4*8 --AS '"""""""""""",90,000FT
A PÁRKÁNYOS KÁLYHÁK MÉRETTŐL FÜGGETLENÜL + 15,000 FT-OS FELÁRRAL .
MUNKÁIMRÓL BŐVEBB INFORMÁCIÓ VALAMINT ELÉRHETŐSÉGEM A
www.kalocsakalyha.5mp.eu oldalon.
TISZTELETTEL A KÁLYHÁS TIBI
#32
Elküldve: 2010. augusztus 01. - 19:14:05
1-5. igen
6.igen,igen,nem,nem
7.igen,nem
8.nem
9.igen
10.nem
11.igen,t.szerint,nem,igen,i gen,nem
12.igen,nem
13.nem
14.nem
15.igen
16.igen,nem
13.mint a gázsütőké
14.igen
15.igen,igen,nem,nem
16.igen,utca,telj.függő
17.igen
18.nem,nem
Flux
#33
Elküldve: 2010. július 28. - 23:50:45
Szeretnénk átalakítani a cserépkályhánkat, és igyekeztünk elolvasni a hozzáférhető információkat. Ahhoz, hogy a tervezési szakaszba juthassunk, szeretnénk az alábbi szakmai kérdésekben a véleményüket kérni.
1./ Lehet-e megnövelni a kályha alapterületét, 5 x 2,5-ről 5x3-ra?
Létezik-e 6 x 3-as méretezés? Utóbbi méret vízteres is lehet?
2./ Lehet-e vegyesen rakni a sima csempét a szemessel? (Tekintsünk el a klasszikus kinézettől, de így szeretnék nagyobb hőleadó felületet nyerni, illetve a szemes csempével sugároztatni távolabbra a hőt. A vegyes rakást úgy értem, hogy a szoba tere felé eső csempéket, illetve a szobabelső eső front egyes sorait szemessel rakni.)
Van-e értelme a sima sarokcsempéket kicserélni olyanra, mely mintázatából nagyobb hőleadó felülettel bír, vagy ez nem jelentős, vagy nem ár/érték arányos?
3./ Lehet-e magasabbra építeni a kályhát a kémény bekötés magasságánál?
4./ Lehet-e nagyobb ajtót rakni, hogy nagyobb fatömeg legyen rárakható a tűztérre? A tűztér, vagy a kéménynyílás korlátozza az ajtó nagyságát?
5./ Lehet-e duplafalúra készíteni a cserépkályhát, ahol a külső köpeny alatt felmelegedő levegőt át lehetne más szobák légterületére vezetni?
Vagy lehet-e olyan kerámiajáratot építeni a kályhába, amely külső levegőt szív be, és azt felmelegítve kifújja?
6./ Lehet-e utánégetős sütőt készíteni a cserépkályhához? Ha igen, akkor kell-e neki másodlagos levegő?
A normál gyárilag előre elkészített lemezsütő alá is készíthető utánégő?
Lehet-e egyszerre utánégető, sütő és víztér egy kályhában? Vagy ennek méretezési korlátai vannak? Tudtommal víztér sütővel együtt tud működni, de az utánégetővel hármasban nem hallottam róla…
7./ Lehet-e a tűztér köré olyan meghajlított acélcsöveket tenni, amelyek vége a kályhán kívül van, és az alsó végük beszívja a hideg levegőt, és fönti vége pedig kifújja kályhán kívűlre? Pontosabban megnevezve „hatásfokot növelő légfűtő csőbetét”, mint egyes kandallóknál.
Vagy ez nem megoldható a cserepek adottságai miatt? Előfordulna ekkor egy idő után füstszivárgás a csövek körül?
8./ A cserépkályha magasságának korlátozottsága (kéménybekötés magassága) esetén lehet-e gyárilag további hőleadót építeni fixen a tetejére?
Tapasztalatom az volt, hogy a nagy Porotherm tégla felét ragyogóan felfűtötte a kályha teteje, és a tégla réseiből áradt a meleg levegő…
9./ Víztér beépítése megváltoztatja-e a füstjárat rendszerét?
10./ A cserépkályha melletti falra érdemes-e hőtükröt szerelni? Milyen anyagból? Bádogból, acélból, alumíniumból? Fennáll-e a veszélye, hogy felmelegedve ez a fém hőtükör a vakolat anyagát megrepedezteti? Vagy a nem mész alapú falfesték megindulhat?
11./ A sarokba szerelt cserépkályha esetén a szokásos kályha és fal közötti 12-15 cm-es rést le lehet-e zárni úgy, hogy ez a légrés légfűtési kamraként hasznosítható legyen?
Milyen anyaggal zárható le ebben az estben, mi legyen a légfűtés burkolat? Hőálló gipszkarton, pala, rézlemez, egyéb lemezek?
Ebben az esetben a légfűtés burkolata mögött a cserépkályha oldalára akasztható-e a lapradiátorokban található hőleadó lemezgyürke?
Elviszi a légfűtést a meleg levegő gravitációs mozgása, vagy mindenképp érdemes ventilátor beszerelésén gondolkodni?
Vagy a fal és a kályha közé acélból lehet-e légfűtő tartályt felszerelni a kandallóhoz hasonlóan?
Repedezhet-e a nagyobb melegtől a vakolat?
12./ Vízteres cserépkályha esetén elkerülhetetlen-e a hidegvízbekötés vészhelyzet esetére? Ha semmiképpen nem lehet oda kötni a hideg vizet, akkor lehet-e automatikus füstelzárást, vagy levegőelzárást beépíteni? Automatikusan azt értem, hogy amikor az ember épp nincs ott 1-2 órát, és áramszünet miatt leáll a vízszivattyú, akkor beavatkozás nélkül akadályozná meg a víztér szétforrását, ill. felrobbanását.
A kérdést arra az esetre értem, amikor a vízteres kályha közvetlenül – és nem hőcserélővel – van a radiátorokra kötve.
13./ Lehet-e füstcsappantyúval szabályozni, hogy variálható legyen a fűtési cél: a/ csak víztér fűtése; b/ csak a füstjáratok és a kályhatest fűtése; c/ mindkettő fűtése?
14./ Lehet-e fűteni olyan kályhával, ahol a víztér tartálya vagy csőrendszere be van építve, de egyelőre nincs feltöltve vízzel és a két bekötő csövön keresztül járhat a levegő?
15./ Mivel 3-6 óra szokott lenni egy cserépkályha tüzelési időszaka (utána túlforrósodhat), elég-e a fűtési szakaszban a radiátorok által leadott hő? Mi a tapasztalata azoknak, akik rendelkeznek vízteres cserépkályhával?
16./ Vízteres kályhánál lehet-e a kályha fölé – akár burkoltan – hőcserélő víztartályt helyezni? Ebben az esetben érdemes-e a használati melegvíz vételi lehetőséget fenntartani a hőcserélőről?
13./ Mennyire sérülékeny a kályhaajtó üvege? Kibírja, ha hozzáér egy égő fahasáb, ami véletlenül is odacsúszhat akkor is, amikor már nem látjuk…
Hány év az élettartama ezeknek az üvegeknek, ha egyébként nem éri sérülés?
14./ Öntöttvas rostélyos cserépkályha esetén 1-1 szem brikett berakható a tűztér közepére felfűtési szakaszban? Mondjuk a 2 és 3. órában?
Vagy csak fél darab, vagy még az sem?
15./ Átrakásnál érdemes-e lábazati áttöréseket készíttetni a hőleadás megnövelésére akkor is, ha nem dupla falú a kályha?
Ez a megoldás a kályha súlyának eloszlását hajópadlón negatívan érinti-e?
Túlmelegedhet-e a hajópadló?
Ha emelt lábazatot szeretnénk faszárítás miatt, akkor a kályhamagasság (kéménybekötés magasság adott volta miatt) korlátozottsága miatt alacsonyabbra kell-e méretezni a kályhát?
16./ Amennyiben olyan szobában van a cserépkályha, ahol az ablakok jól szigetelnek, akkor kell-e friss levegő bevezetésről gondoskodni? Ha igen, akkor azt honnan kedvezőbb megoldani, az utca vagy a padlás felől? Mekkora nyílás kell ilyenkor?
17./ Lehet-e a cserépkályhánál a bevezető levegőt előmelegíteni? Ha igen, akkor azt hogy kell megoldani?
18./ Igaz, hogy nem engedi az építési szabályzat a cserépkályha falhoz építését, ill. kártérítés megtagadással bünteti ezt a biztosító tűz esetén?
Köszönöm szíves szakvéleményüket, üdvözlettel:
Szolidea
#34
Elküldve: 2010. június 10. - 21:27:16
Gondolj már most az otthon melegére, ne halogasd cserépkályhád megrendelését!
Nincs sok idő vissza a fűtésszezonig. Ha cserépkályha vagy csempekandalló építését tervezed, már most meg kell rendelned, hogy időben elkészüljön.
A 3 legfőbb ok, ami miatt nem halogathatod a cserépkályha megtervezését, a kályhacsempe megrendelését.
A témával kapcsolatban bővebben az alábbi linkre kattintva olvashatsz:
link
#35
Elküldve: 2010. május 24. - 12:52:50
A svéd járat ebben az esetben akkor OK, ha szűk a kályha mérete és az fér el, ebben az esetben ugyanazok az alapelvek, mint az ötös járatnál: szűkíted, vagy átviszed vízszintes járatbe - ebben az esetben is utóbbit tartom jobb megoldásnak.
Csempeügyben: a felsoroltak mindegyike jó csempe, de ha az ár érték arányt nézzük, - hangsúlyozom: szubjektív véleményem szerint - a Költő és a Kocsord a legszimpatikusabb nekem, Isostatic-kal kapcsolatban csak ismereteim vannak, tapasztalataim nem, tehát arról nem nyilatkozhatok.
Üdv,
T
#36
Elküldve: 2010. április 20. - 20:01:23
Köszönöm a válaszodat, és a segítségedet, véleményedet.
Tisztában vagyok az idézőjelbeli hazabeszélés irányával, mivel én is szakmunkás vagyok 4 szakmával, és minden szakmának meg van a maga szépsége , és gyakorlata. Egyenlőre a gyűjtés stádiumába vagyunk még, a kérdést azért tettem fel, mert a szentendrei Skanzenben részt vettem egyszer Sabján Tibor előadásán, és ott ő, és a mester is aki vele volt, ilyen kályhába a svéd füstjáratot említette, és ezt meg szerettem volna ismerni.
Megkérdezhetném a véleményedet még, a hazai piacon kapható csempékkel kapcsolatosan, hogy melyik jó ár-érték, minőség arányában / Költő csempe, Isostatic Kft, Mullitt, Matt Kerámia, Kocsord Kerámia/?
#37
Elküldve: 2010. április 18. - 20:19:47
Az egyik lehetőség az ötjáratúnál, hogy a járatok keresztmetszetét megőrizendő a tűztéraknát is folyamatosan szűkítjük, ahogy a járatfalak "jönnek" befelé, így kvázi állandó marad a keresztmetszet a járatokban. Szerintem ez a rosszabb, bár a tisztítása egyszerűbb, mint a következőé.
A másik, hogy az ötödik sor magasságáig csinálunk egy komplett ötjáratút, majd a párkány felett egy vagy két fekvőjáratot, így fejezve be a füstjáratokat.
Én a helyében azért inkább szakemberre bízná, nem hazabeszélés, de ez azért csak szakmunka.
Üdvözlettel,
Tamás
link
#38
Elküldve: 2010. április 06. - 19:09:55
Cserépkályhába gondolkozunk otthon, és lenne egy szakmai kérdésem a cserépkályha füstjárataival kapcsolatosan, megtisztelnétek a válaszotokkal, és meg is köszönném azt.
A kérdés az lenne, hogy milyen típusú füstjáratot kell építeni egy középpárkányos cserépkályhába, és hogy néz ki ez a füstjárat. A cserépkályha 6 csempe széles, 3 mély, 4-5 sor magas, középpárkány, majd 5 csempe széles, 2.5 mély, majd 3-4 sor magas. A lengyel vagyis 5-ös járatot ismerem egy kicsit, de ebben az esetben gondolom a középpárkánynál az 1 csempe szűkülés miatt nem jöhet szóba csak esetleg a középpárkány alatti alsó részen?
Ha egy mester épít esetleg ilyet valamikor, és megnézhetném, akkor megköszönném a lehetőséget, persze nem csak szóba. Még egyszer köszönöm a válaszotokat.
#39
Elküldve: 2010. március 15. - 10:43:42
Segítséget kérnék: keresek 1 db bontott sarokelemet cserépkályhához sötétebb színben. Előre is köszönöm!
#40
Elküldve: 2010. február 22. - 23:05:41
Utánanézek, köszi
Tamás
link

Súgó




