Startlap fórum:: Kérdések és válaszok - Startlap fórum:

Kiválasztottnak lenni, sosem volt könnyű!
Ha más vagy mint a többiek, ha kilógsz a sorból, az szinte mindig nehéz. Fognak csodabogárnak nézni, sőt időnkként még hülyének is! De TUDD, hogy nem NEKIK bizonyítasz, hanem ISTENNEK!
Persze ettől még meg kell próbálni a lehető legjobban beilleszkedni, mert ez is a feladat része. :)

Ha te egy népnek a vezetője lennél, akkor a legeslegjobb embereidnek csak átlagos feladatokat adnál? Hogyan kezelnéd ezeket az embereidet?
Én személy szerint, megbecsülnén őket, segítenék nekeik, óvnám őket, de a legnehezebb feladatokat ők kapnák, mert csak ők tudják megoldani!

Senki sem lesz a szeme vagy a bőre színe, alapján kiválasztott, vagy mert jóban van a Pápával.
Most lehetősége van "bárkinek" kiválasztottá válnia! Nem, kell hozzá mást tenni, mint magasabbra tenni a mércét, és megfelelni ennek! De annak aki ezt vállalja, tudnia kell, hogy ez sokkal több nehézséget jelent, és nagyon hosszú ideig nem jár elismeréssel. Ha valaki ezt vállalja, akkor annak szakítania kell, az "átlagember" életével. Nem mondhatja azokat a kifogásokat, nem mérheti magát az "átlagemberhez", saját magával kapcsolatban nem elégedhet meg annyival. Többet, jobban és ügyesebben kell tennie!
Viszont szerintem "csak" ennek van értelme!

Hadd ingassalak meg kissé, és u,gondolom , a haladás irányába.
Utolsó mondatodból: .. útmutatást... kapok..
Hogy milyen úton, módon kapod az útmutatást, az majdnem mindegy. Lényeg az , hogy kapod, és ezt Te is így látod.
Akkor mi akadálya van , hogy esetleg kiválasztott vagy?
Mert emlited, hogy sok minden történt Veled, ami szinte természetes, -Neked- másnak meg tán különleges.
Én úgy érzem" , hogy Neked is vannak kiemelkedően feladataid, kapcsolatod Atya és a munkatársai/szellemtársak/ felé, és teljesited is azokat.

A kiválasztottságról az eredeti véleményemet 154-ben leírtam, most már nem ismétlem meg. Átgondolva az írásodat akár kiválasztott is lehetek. És tudod mivel bizonytalanítottál el ezzel kapcsolatban?:) Amikor azt mondtad, hogy magunknak állítsunk egy magasabb morális szintet és éljünk aszerint. Igyekszem így élni. Több-kevesebb sikerrel, merthogy nem könnyű feladat ez ebben az anyagiakkal mért világban. Az embert legjobb esetben is csodabogárnak nézik.

Állat az emberben! Hát ez megint egy komoly feladat, kordában tartani a bennünk lakozó „állatot”.

Magam sem az ember és a kutya kapcsolatára gondoltam, az annyira természetes és nyilvánvaló – ők egymásnak lettek teremtve:) Vadon élő, szelídítetlen állatok, madarak, pillangók, kis rágcsálók, rókák, őzek… stb. Még ha furcsán hangzik is, számomra fontos az ő boldogságuk és teszek is érte. Apróságnak tűnő dolgokat, szinte semmiségeket, amik számukra fontosak, amitől kicsit biztonságosabb és jobb az életük. Soha meg nem fordult a fejemben, hogy önző érdekből, csakhogy megsimogathassam, megszelídítsek egy vadon élő állatot, de ennek ellenére vagy talán éppen ezért sikerült elnyernem néhányuk bizalmát, aminek számtalan jelét adták már.

A kiválasztottságot valóban valami rendkívülinek gondolom, de nem feltétlenül rangnak. Inkább olyasminek, hogy Isten (istent helyettesítse mindenki hite szerint, amivel akarja) megbízásából, akaratából, sőt talán éppen az ő segítségével bizonyos feladatokat teljesít. Jeleket, útmutatást kap, aszerint és az ő nevében cselekszik.
Mivel ilyen útmutatást csak a lelkiismeretemtől kapok, ezért gondolom nem lehetek kiválasztott

érdekes amit mondasz, du jövök.

Igazad van, nem születünk állatnak. Vagy, hogy pontosabban fogalmazzak, állati testbe, mert hogy van olyan aki emberi testben is állatként viselkedik. :) vagy inkább :(

Az előző életekre való emlékezés nem cél, hanem inkább eszköz, de aki enélkül is tudja, hogy miért jött, annak nincs is rá szüksége. :) Lehet, hogy mégsem vagy hétköznapi? Sőt, honnan tudod, hogy nem vagy kiválasztott? A kiválasztottság egyrészről jó ugyan, de ugyanakkor magasabb követelményszintet is jelent, tehát nem feltétlenül könnyű.

Vannak emberek, akik nem csinálnak semmit, csak otthon ülnek, vagy a kocsmában, nincs pénzük semmire, és közben azt mondják, hogy könnyű a másiknak, mert van pénze. Igen, de azt, hogy az a másik megdolgozik érte, már nem nézik!?

Tekintsd magad kiválasztottnak, tekintsétek magatokat kiválasztottnak, állítsatok egy magasabb morális szintet magatoknak amihez igazodni tudtok, éljetek így, és tényleg kiválasztottak lesztek. Sok vallás, vagy irányzat azt hiszi, hogy a kiválasztottság, az valami veleszületett dolog, valami genetikai adottság. Én azt mondom, hogy a kiválasztottság nem adottság, nem erény, hanem feladat, és teljesítmény, amit az ember a hétköznapjaiban nap mint nap bizonyít!

Ez a visszautazás az időben, egyszerűen megoldott. Ha elront az ember valamit, akkor nem az időben kell visszautaznia, hogy kijavítsa, hanem meg fogja újra kapni a feladatot, csak más formában.

A sosrunkat mi magunk választottuk és írtuk meg, csak más megírni egy történetet, és más megélni. :)

Az állatok is kommunikálnak, de az ő kommunikációjuk energiákon, érzéseken keresztül történik.
Szerintem a "madaras élményedben" elértél egy olyan állapotot, amikor energetikailag, és érzelmileg is tiszta voltál. Valószínűleg nem kavarogtak a fejedben gondolatok, nem jutott eszedbe, hogy most megfoghatnád a madarat, (vagy ha mégis, akkor nem ártó szándékkal), nem volt benned félelem.
Próbáld visszaidézni ezt az állapotot, a lehető legpontosabban, hogy mi játszódott le benned.
Nehéz innen megmondani, de jó esély van rá, hogy ezt az állapotot, és az eseményeket azért kaptad, hogy legyen viszonyítási alapod. Tudd, hogy mit kell tudatosan elérned, és az, hogy ez megtörtént veled, azt jelenti, hogy nem vagy messze ettől az állapottól. :)
Bizonyos szempontól ez egyfajta ajándék is volt. :)

de

majd egyszer elmondom..

nem jössz szellembe át?

???

csak egy kis bíztatás kellett :)

hát tudod...lenne pár szavam hozzá, de akkor totál hülyéne néznél

de ugy tünik az vok, mert nem tudtam..
a Segítő szellemek melleted.. cimet adtam vna neki.

No én sem gondoltam, hogy a cinkés esetben inkarnációról lenne szó. Abban azonban azt hiszem egyetértünk, hogy szellemi közreműködés volt az eseményekben. A jelentését az üzenetnek Mesterem ill. Prófétám határozta meg.
Sok szeretet jön, életedben örömök, a problémák megszünnek. Röviden ennyi, és rámfér, mert már ami sok az sok, ebben az évben.
Közben eszembe jutott egy eset- cinkemadaras.
Két éve tavasz vége felé az udvaron az egyik reggel egy kis cinkefióka vergődött, repülni nem tudva. El sem tudott menni tovább, mert a 3 kutya körbeállta és érdeklődve tanulmányozta a kicsit, de nem bántották.
Na mi legyen vele, mert mint kitaláltuk a szomszéd birskörtefáján volt a fészkük, onnan eshetett ki.
Ötlet jön: van a padláson egy üres papagájketrec.
Feltettem egy esővédőtetőre a ketrecet, bele néhány magot eleségnek, kis vizet -4-6 m-re lehetett az eredeti fészektöl, és beletettem a kis cinkekölköt.
Terraszról látni lehetett mindent, ami történik.
Ja és a kalicka ajtaját kinyitva hagytam, kikötve egy db dróttal, hogy ugy is maradjon.
1 órán belül 2 db felnőtt cinke megjelent, megtalálták a nyitott ajtót, bementek a kicsihez, megnézték, körbenézték az elemozsiát, vizet..
Attól kezdve odajártak, a kicsi meg vidáman elvolt, sokszor kiállt az ajtóba is.
Másnap megint kirepült, de hasonló sorsra jutott, mint előzően. a nagyok meg szinte elkeseredetten ricsajt csaptak, nem tudva mit csinálniuk, egészen a közelében.
Megint feltettem a kalickába, ajtó csakis nyitva, hogy a nagyok hozzáférjenek.
Felrepült az egyik hozzá, az ajtóba állva és nagy hangon csivitelt neki- asszem leszurta a kiszökésért.
S lám attól kezdve m ég az ajtóba sem állt ki, hanem belül jól elvolt, várta a nagyokat, akik folymatosan jártak hozzá, még ettek ittak is , a többieknek is vittek szemet a közeli fészekbe. Neki meg hoztak kis férgeket - fantasztikus volt nézni és látni, hogy telik az élete a kicsinek, mert minden látható volt, előttünk éltek.
Így telt el kb 4-5 nap, a kicsi persze bent a ketrecben ugrándozott, meg próbálgatta a szárnyait, aztán egyszer az egyik szülő elkezdte kihivogatni a kicsit, az meg jött. Pár méterre átszállt a közeli fára, egy dbig a környező fákon próbálkoztak, gyakoroltak, aztán elrepült.
Azóta is itt vannak sokat a kertben, mert kaptak az egyik szilvafára egy odut ahova az idén már beköltöztek, meg családi életet éltek páran meg ujabb fiókák nevelődtek.
Nem teljesen idegen nekik a kert, de amit ez a tegnapelőtti csinált az mindennek a csucsa volt.
És hogy on legyen az ügy ,asszem Mesterem nek kell igazat adnom, hogy a segítő szellemem üzent ilyen módon.
Mi a véleményetek?

.. merhetek..

jaj köszi, kellett ez nekem-Neked?

oké, akkor mekkpróbálom én, leszamilesz.

Szia Eghy,
most csak egy rövid megjegyzés, ha lehet:
a kiválasztott, nem egy uri-nemesi v. mit tommi rendfokozatot jelent, vagy fennsőbbséget, hanem egy képességet, adottságot az Isten világának szolgálatához, tudást kapcsolatot ahhoz. Ehhez még hozzá kell tenni a saját pozitiv hozzáállását aktivitását. Akkor lesz ennek a képességnek pozitiv értelme.
Bocsi, de ugy értettem, hogy ezt bizonyos "rangnak " gondoltad.
Sztem Te sem vagy teljesen távolálló.