Súgó
*** WWW.TUTIMAGANTANAR.HU ***
TANÍTANÁL? Regisztrálj most 100%-OS PÉNZVISSZAFIZETÉSI GARANCIÁVAL! Amennyiben 2010. január 4. és február 28. között regisztrálsz, ha nem lesz tanítványod, visszafizetjük a teljes díjat. Nincs mit kockáztatnod! Regisztrálj most!
TANÁRT KERESEL? A legjobb helyen jársz! 480 tanár 250 tárgyból, egyszerű, gyors, ingyenes keresés, rengeteg információ a tanárokról, hogy minél többet megtudhass róluk, mielőtt bárkivel is felvennéd a kapcsolatot.
*** WWW.TUTIMAGANTANAR.HU ***
Oldal 1 / 1
Segítséget kérek!
#2
Elküldve: 2010. január 12. - 19:08:20
1. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata …
a. tömegszám
b. neutronszám
c. atomtömeg
d. protonszám2
e. atomsugár
2. Az atomok semlegesek, mert …
a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával
b. a neutronok semlegesek
c. a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban találhatók
d. az atomban azonos a protonok és az elektronok száma2
e. a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást
3. Az atom tömegszáma egyenlő …
a. a protonok számával
b. a neutronok számával
c. a protonok és a neutronok számának összegével2
d. a protonok és az elektronok számának összegével
e. a nukleonok és az elektronok számának összegével
4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert …
a. a proton és a neutron tömege azonos
b. a protonok és az elektronok száma azonos az atomban
c. az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az elektronok tömegénél2
d. az atommag mérete 10 000-szer kisebb az egész atom méreténél
e. a proton tömege azonos az elektron tömegével
5. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok …
a. tömege
b. mérete
c. elektronhéjainak száma
d. vegyértékelektronjainak száma2
e. tömegszáma
6. Az atomban kötött elektronok számát meghatározza …
a. az atom protonszáma2
b. az atom tömegszáma
c. az elektron töltése
d. a négy kvantumszám
e. a neutronok száma
7. Az alapállapotú atomban az elektronok mag körüli elrendeződését (konfigurációját) alapvetően meghatározza …
a. a protonok és az elektronok tömege
b. a protonok és az elektronok töltése
c. a mag és az elektronok közötti vonzóhatás
d. az elektronok közötti taszítóhatás
e. a vonzó- és taszítóhatások együtt2
8. Az atompályamodellek segítségével ábrázoljuk …
a. az elektron helyét az atomban
b. az elektron tartózkodási valószínűségét a mag környezetében2
c. az elektron mozgásának irányát az atomban
d. az elektron lehetséges energiaértékeit
e. az elektron és a mag közötti vonzást
9. Melyik állítás NEM IGAZ az atomban kötött elektronra ?
a. Az elektron csak meghatározott energiaértéket vehet fel.
b. Az elektron pályaenergiája csak a magtól való távolságtól függ.2
c. Az elektron pályaenergiáját a magtól való átlagos távolság és a pálya alakja együtt határozza meg.
d. A magtól távolodva az elektronok pályaenergiája növekszik.
e. Az egyes atompályákon levő elektronok pályaenergiája az atom minőségétől függ.
10. Egy atomban egy adott elektronhéjat jellemez a …
a. főkvantumszám (n)2
b. mellékkvantumszám (l)
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)
11. Egy adott héjban azok az atompályák alkotnak alhéjakat, amelyeknek azonos a …
a. főkvantumszám (n)
b. mellékkvantumszám (l)2
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)
12. Az atomban egy adott atompályát jellemez a …
a. főkvantumszám (n)
b. mellékkvantumszám (l)
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)2
13. Állapítsuk meg, hogy az n=3 főkvantumszámú héjon maximálisan hány és milyen pálya lehetséges ?
a. 1 db. s-pálya
b. 3 db. p-pálya
c. 5 db. d-pálya
d. 1 db. s-pálya és 3 db. p-pálya
e. 1 db. s-, 3db. p- és 5 db. d-pálya2
14. Hány elektron tartozkodhat maximálisan az n=3 főkvantumszámú héjon ?
a. 2 elektron
b. 10 elektron
c. 8 elektron
d. 18 elektron2
e. 36 elektron
15. Milyen összetartozó kvantumszámértékek jellemzik a 1. ábrán látható atompályát ?
a. n = 0 l = 0 m = 0
b. n = 1 l = 0 m = 0
c. n = 2 l = 0 m = 0
d. n = 2 l = 1 m = 02
e. n = 2 l = 1 m = +1
16. Az alapállapotú szénatom két gömbszimmetrikus atompályájának sugara rendre: r1= 260 pm, r2= 127 pm. Melyik jelölés írja le a nagyobbik sugarú pályát ?
a. n = 1 l = 0 m = 0
b. n = 2 l = 0 m = 02
c. n = 1 l = 1 m = 0
d. n = 2 l = 1 m = 0
e. n = 2 l = 1 m = 1
17. Az alábbi jelölt elektronok közül melyek vannak mind azonos energiaállapotban ?
a. 1s2-----
b. 1s2 2s2
c. 1s2 2s2 2p2
d. 1s2 2s2 2p6
e. egyik sem
18. Az alapállapotú kénatom elektronszerkezete: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p4. A 2. ábrán látható cellás ábrázolások közül melyik írja le helyesen a kénatom vegyértékhéj-szerkezetét ?
a. az I. ábrázolás2
b. a II. ábrázolás
c. mindkét ábrázolás helyes
d. egyik ábrázolás sem helyes
e. mindkét ábrázolás ugyanazt jelenti
19. Az előző feladat melyik alapelv alapján dönthető el ?
a. Pauli- elv
b. energiamegmaradás elve
c. Hund-szabály2
d. energia kvantáltsága
e. a felsoroltak közül egyik sem
20. A 3. ábra a hidrogén atom 1s-atompályáját ábrázolja. Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A H-atom egyetlen elektronja …
a. csak a gömbfelületen belül tartózkodhat
b. csak a gömbfelületen kívül tartózkodhat
c. egyenlő valószínűséggel tartózkodhat a gömbön belül és kívül
d. sokkal gyakrabban van a gömbfelületen belül, mint kívül2
e. az 3. ábra alapján nem lehet megállapítani, hol tartózkodik az elektron a leggyakrabban
21. A 4. ábra az alapállapotú hidrogén atom 1s-elektronhéjának sűrűségeloszlását mutatja. Mit olvashatunk le a grafikonról ?
a. Az elektronsűrűség az 1s-atompályán belül egyenletes
b. Az eletronsűrűség egy kitüntetett irányban a legnagyobb
c. Az elektronsűrűség a magtól számított r távolságtól függ2
d. Az elektronsűrűség a magtól távolodva növekszik
e. Egyik megállapítás sem helyes
r®
A periódusos rendszer használata nélkül add meg, mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez ?
a. 2
b. 4
c. 5
d. 10
e. 112
2. Egy elem rendszáma 35. A periódusos rendszer használata nélkül állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez ?
a. 1-el
b. 8-al
c. 18-al2
d. 53-al
e. 35-el
3. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. az alumínium elektronegativitása
b. a szilícium elektronegativitása2
4. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium elektronegativitása2
b. a kálium elektronegativitása
5. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a Fe2+ sugara2
b. a Fe3+ sugara
6. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a jódatom sugara
b. a jodidion sugara2
7. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium első ionizációs energiája
b. a magnézium első ionizációs energiája2
8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium második ionizációs energiája
b. a magnézium második ionizációs energiája2
9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a Cl-(g) = Cl(g) + e- folyamat energiaváltozása2
b. a Br-(g) = Br(g) + e- folyamat energiaváltozása
10. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a párosítatlan elektronok száma a cinkatomban
b. a párosítatlan elektronok száma a kénatomban2
1. Melyik állítás HELYTÁLLÓ ?
a. A hidrogénatomok energiaszintje nagyobb, mint a hidrogénmolekuláké.2
b. A hidrogénionok energiaszintje kisebb, mint a hidrogénatomoké.
c. A hidrogénmolekulák energiája nagyobb, mint a hidrogénionoké.
d. A hidrogénatomokból energia befektetésével keletkezik hidrogénmolekula.
e. A hidrogénionok, a hidrogénatomok és a hidrogénmolekulák energiaszintje azonos.
2. A pi-kötésre vonatkozó megállapítások közül melyik IGAZ ?
a. A pi-kötés felszakításához nagyobb energia kell, mint a szigma-kötések felszakításához.
b. Egy molekulában mindig annyi pi-kötés van, mint ahány ligandum.
c. A pi-kötések mindig befolyásolják a molekulák kötésszögeit.
d. Minden pi-kötés delokalizált.
e. A pi-kötést alkotó elektronok átlagosan távolabb helyezkednek el az atomoktól, mint a szigma-kötést létesítő elektronok.2
3. Melyik megállapítás HELYES az elemekkel kapcsolatban ?
a. Minden elemi molekula kétatomos.
b. Minden elemi molekulában az atomok között csak szigma-kötések alakulhatnak.
c. Minden elemmolekula apoláris.2
d. Minden elemmolekula atomjaihoz nemkötő elektronpárok is tartoznak.
e. Minden elem molekulárisan stabilis.
4. Melyik megállapítás HELYTELEN ?
a. Két atom között legfeljebb egy szigma-kötés alakulhat ki.
b. Két atom között legfeljebb három pi-kötés alakulhat ki.2
c. Két atom között létrejött többszörös kötés mindig rövidebb,mint ugyanazon két atom között létrejött egyszeres kötés.
d. Egy molekulában több mint három pi-kötés is kialakulhat.
e. Egy központi atom körül annyi szigma-kötés van, ahány ligandum kapcsolódik a központi atomhoz.
5. Többszörös kötés kialakulásának az a feltétele, hogy a kötést létesítő atomtörzs…
a. töltése elegendően nagy, mérete elég kicsi legyen.2
b. töltése elég kicsi, mérete elég nagy legyen.
c. töltése és mérete is elegendően nagy legyen.
d. töltése és mérete is kicsi legyen.
e. sem az atomtörzs méretétől, sem töltésétől nem függ.
6. Mi jellemző a szigma-kötésre ?
a. Lehet lokalizált és delokalizált.
b. Minden molekula tartalmazza.2
c. Mindig apoláros jellegű.
d. Két atom között kettő és három is lehet belőle.
e. Nemkötő elektronpárból nem alakulhat ki.
7. Melyik molekulában a legnagyobb a kötéstávolság ?
a. H2
b. HF
c. HCl
d. HBr
e. HI2
8. A C H és a C Cl kötéseket összehasonlítva kötési energia és kötéstávolság alapján melyik a helyes párosítás ?
a. C H
b. C Cl
c. C H
d. C Cl
e. C H 413 kJ/mol 108 pm2
413 kJ/mol 108 pm
339 kJ/mol 177 pm
339 kJ/mol 108 pm
413 kJ/mol 177 pm
9. A stabilis molekulákat az jellemzi, hogy atomokból való képződésük során…
a. energia használódik fel.
b. energia adódik át a környezetnek.2
c. energiaváltozás nem történik.
d. pólusok alakulnak ki.
e. nem történik töltéseltolódás.
10. Az ábra az alapállapotú hidrogénmolekula elektronsűrűségét mutatja a két atommag környezetében. Állapítsuk meg, hogy a hidrogénmolekulában hol a legnagyobb az elektronsűrűség !
a. A két atommag között, a d távolság felénél.
b. A két atommag közvetlen környezetében.2
c. Az atommagokon kívül.
d. Az elektronsűrűség a molekulában mindenütt egyforma.
e. Az ábra alapján nem állapítható meg.
11. Két alapállapotú hidrogénatom cellás ábrázolását látjuk az ábrán az 1s elektronok spinjének jelölésével.
Melyik esetben jöhet létre az atomokból hidrogénmolekula ?
a. Csak az I. esetben.
b. Csak a II. esetben.2
c. Mindkét esetben egyformán.
d. Egyik esetben sem képződhet molekula.
e. A jelölések alapján nem állapítható meg.
12. Az alapállapotú hidrogénatomban az 1s elektronok energiája: -13,6 eV; az alapállapotú hidrogén-molekulában a pályaenergia: -15,3 eV. Az adatok melyik megállapítást indokolják?
a. A molekulaképződés során az elektronok alacsonyabb energiaállapotba kerülnek.2
b. A molekulaképződés során az elektronok magasabb energiaállapotba kerülnek.
c. A molekulaképződés során az elektronok energiája nem változik.
d. A molekulaképződés során az azonos spinű elektronok egymás mellé kerülnek.
e. A molekulában az elektronok közelebb vannak a maghoz, ezért energiájuk csökken.
13. Az ábra a hidrogénatom és a hidrogénmolekula legkisebb pályaenergiaszintjeinek viszonylagos helyzetét mutatja.
Melyik megállapítás NEM IGAZ az ábra alapján?
a. A hidrogénmolekulában az elektronok alacsonyabb energiaállapotban vannak, mint a hidrogénatomban.
b. A kötőpár ellentétes spinű elektronokból alakult ki.
c. A hidrogénmolekula stabilisabb rendszer, mint a hidrogénatom.
d. A hidrogénmolekula az elektronok taszítása miatt könnyen felbomlik hidrogénatomokra.2
e. Egy molekulapályán legfeljebb csak két elektron lehet.
14. Az ábrán a d távolság a két atommag távolságát, a kötéstávolságot jelenti a hidrogénmolekulában..
Mit jelent az ábrán az r távolság?
a. A szabad hidrogénatom sugarát.2
b. A hidrogénatom kovalens sugarát.
c. A szabad hidrogénatom sugarának a felét.
d. A hidrogénion sugarát.
e. Egyik megállapítás sem helyes.
15. A molekulapályákra is érvényes a Pauli-elv. Ez kimondja, hogy…
a. a kovalens-kötés csak ellentétes spinű elektronokból alakulhat ki.
b. a molekulában az elektronok bárhol előfordulhatnak.
c. a molekulában az elektronok igyekeznek a legalacsonyabb energiájú pályákat elfoglani.
d. egy molekulapályán legfeljebb két elektron lehet.2
e. a molekulában csak kötőpárok lehetnek.
16. Kovalens kötés alakulhat ki akkor, ha a kapcsolódó atomok elektronegativitása…
a. nagymértékben különbözik.
b. kismértékben különbözik.
c. egyáltalán nem különbözik.
d. egyáltalán nem, vagy csak kismértékben különbözik.2
e. nincs kapcsolat az elektronegativitás és a kötés kialakulása között.
17. Molekulaképződéskor elsősorban megváltozik az atomok…
a. vegyértékelektronjainak állapota.2
b. a lezárt héjak elektronjainak állapota.
c. az atommagok összetétele.
d. az elektronhéjak száma.
e. az atomtörzsek elektronszerkezete.
18. Melyik folyamatban szabadul fel biztosan energia ?
a. H + H H2----
b. H2 H + H
c. H- H + e-
d. H H+ + e-
e. Egyik folyamatban sem.
19. Kovalens vegyértéken értjük…
a. a molekulában egy atomhoz tartozó összes elektronpárok számát.
b. a molekulában egy atomhoz tartozó kötő elektronpárok számát.2
c. a kovalens kötés kialakításában részt vevő elektronok számát.
d. a molekulában kialakuló összes elektronpárok számát.
e. egyik megállapítás sem helyes.
Többszörös választás:
20. Melyek jellemzőek minden molekulára ?
a. molekulapálya
b. nemkötő elektronpár2
c. szigma-kötés
d. pi-kötés
21. Melyek a kötéshossz jellemzői ?
a. A két atommag távolságát jelenti a molekulában.2
b. Kisebb, mint a kötést létesítő szabad atomok sugarainak az összege.
c. Jele d, mértékegységét pm-ben szokás megadni.
d. Két adott atom között mindig ugyanaz az érték, bármely molekuláról is legyen szó.
22. Mi jellemzi a molekulapályákat ?
a. Atompályákból jönnek létre.
b. Lehetnek kötők és nemkötők.
c. Lehetnek lokalizáltak és nem lokalizáltak.
d. Egy molekulapályán maximum két elektron tartózkodhat.
23. Mi jellemző a kötési energiára ?
a. Értékét általában kJ/mol-ban adják meg.
b. A kovalens kötés erősségét jellemzi.
c. 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges energia.
d. Értéke a kötések számának növekedésével növekszik.
1. Szén-dioxid gázt tárolunk nyitott, szájával felfelé álló edényben. Mi történik a gázzal?
a. a CO2 sűrűsége nagyobb a levegőénél, ezért korlátlan ideig a nyitott edényben marad
b. a CO2 sűrűsége nagyobb a levegőénél, ezért elillan az edényből
c. a CO2 diffúzió útján elkeveredik a levegővel2
d. a CO2 reakcióba lép a levegő alkotórészeivel
e. a CO2 sűrűsége lecsökken és így elszáll az edényből
2. Milyen kötés van a vízben a molekulák között?
a. poláris kovalens kötés
b. ionkötés
c. apoláris kovalens kötés
d. peptidkötés
e. hidrogénkötés2
3. Milyen kötés van a szilárd jódban a molekulák között?
a. poláris kovalens kötés
b. apoláris kovalens kötés
c. ionkötés
d. diszperziós kötés2
e. hidrogénkötés
4. A folyadékokra vonatkozó állítások közül melyik HIBÁS?
a. a folyadékok részecskéi kölcsönhatásban vannak egymással
b. a folyadékok részecskéi rezegnek
c. a folyadékrészecskék el is gördülhetnek egymáson
d. a folyadék felületén lévő részecskékre a folyadék belseje felől ható vonzóerő alakítja ki a felületi feszültséget
e. a folyadékok térfogata és alakja állandó2
5. Az elektromos áramot vezeti…
a. a KCl-kristály
b. a KCl-olvadék2
c. a megolvasztott kén
d. a gyémánt
e. a hűtéssel cseppfolyósított HCl
6. Az elektromos áramot gyakorlatilag nem vezeti (rosszul vezeti)…
a. a higany
b. a nátrium-klorid oldat
c. az alkohol-víz elegy2
d. a nátrium-klorid olvadék
e. a hidrogén-klorid oldat (sósav)
7. Vezetőképessége a hőmérséklet emelésével jól mérhetően nő…
a. a vasnak
b. a szilíciumnak2
c. a gyémántnak
d. a szilárd nátrium-kloridnak
e. a szilárd jódnak
8. Melyik sor tartalmaz csupa olyan gázt, amelyeknek fejlesztésekor azokat az ábrán látható módon lehet felfogni?
a. H2, O2, Cl2
b. H2, NaCl, Cl2
c. H2, NH3, CH4------
d. CO, CO2, SO2
e. NO2, CO2, SO2
Többszörös asszociáció
a. a hidrogénkötés
b. a diszperziós kölcsönhatás
c. a dipólus-dipólus kölcsönhatás
d. a kovalens kötés
1. elsőrendű kötőerő D
2. másodrendű kötőerő A
3. az oxigéngázban előforduló kötéstípus C
4. a kénkristályban előforduló kötéstípus C
5. a jégkristályban előforduló kötéstípus
6. dipólusmolekulák között létrejöhet A
7. az atomrácsos kristályokra jellemző kötéstípus D
8. csak különböző elektronegativitású atomokat tartalmazó molekulák között jöhet létre B2
Egyszerű választás II.
1. A kén-dioxid gáz relatív molekulatömege 64, a klóré 71. Tételezzük fel, hogy egy klórgázzal töltött henger tetejére kén-dioxidot tartalmazó hengert helyezünk nyitott végükkel egymás felé fordítva. Feltételezhetően mi fog történni néhány perc múlva?
a. a két gáz egyáltalán nem keveredik, mert a kén-dioxid sűrűsége kisebb , mint a klórgázé
b. a klór egy része a kén-dioxidba vándorol, de kén-dioxid nem jut a klórba
c. a kén-dioxid egy része a klórtartalmú hengerbe jut, de klór nem kerül a kén-dioxidba
d. mindkét gázból valamennyi átjut a másik edénybe2
e. a két gáz helyet cserél egymással
2. A gázok sűrűségével kapcsolatos állítások közül melyik HIBÁS?
a. a metángáz és a hidrogéngáz sűrűsége a levegőnél kisebb (azonos hőmérsékleten és nyomáson)
b. a metángáz sűrűsége nyolcszor nagyobb a hidrogéngáz sűrűségénél (azonos hőmérsékleten és nyomáson)
c. a 20°C-os hidrogéngáz sűrűsége nagyobb a 100°C-os hidrogéngáz sűrűségénél (azonos nyomáson)
d. a 0,8 MPa nyomású hidrogéngáz sűrűsége ugyanakkora, mint a 0,1 MPa nyomású metángáz sűrűsége ( azonos hőmérsékleten)
e. a hélium sűrűsége négyszer nagyobb a hidrogéngáz sűrűségénél ( azonos hőmérsékleten és nyomáson)2
3. Melyik az az összetartozó hőmérséklet- és nyomásérték, amelyben bármely gáz moláris térfogata 24,5 dm3?
a. 0°C 1MPa
b. 20°C 0,1MPa
c. 25°C 1MPa
d. 0°C 0,1MPa
e. 25°C 0,1MPa2
4. Két, egyenként 49 dm3-es tartály közül az egyiket hidrogéngázzal, a másikat ammóniagázzal töltjük meg. Mindkét gáz 25°C-os. Melyikben nagyobb a molekulák száma?
a. egyenlő, mert a tartályok térfogata és a gázok hőmérséklete is azonos
b. a hidrogéngázt tartalmazó tartályban, mert a kisebb hidrogén molekulákból több fér el ugyanabban a térfogatban
c. amelyikben a nyomás nagyobb2
d. egyenlő, mert 49 dm3 a moláris térfogat kétszerese, így mindegyikben 1,2*1024 db molekula van
e. amelyiknek nagyobb a moláris térfogata
5. Egyenlő számú molekula van…
a. 1 g hidrogénben és 1 g oxigénben
b. 2 g hidrogénben és 16 g oxigénben
c. 2 mol hidrogénben és 1 mol oxigénben
d. 24,5 dm3 standard nyomású és 25°C-os hidrogénben és ugyanekkora térfogatú 0°C-os, 0,1 MPa nyomású oxigénben
e. 1 dm3 hidrogénben és 1 dm3 ugyanolyan állapotú oxigénben2
6. Azonos tömegű hidrogén, oxigén és metán térfogataránya azonos állapotban…
a. 1:1:1
b. 16:1:2
c. 1:16:16
d. 2:32:16
e. 2:16:1
7. Melyik folyamatra illik az ábra grafikonja?
a. állandó hőmérsékleten csökkentjük egy gáz térfogatát
b. folyadékot forráspontjáig hevítünk
c. kristályos anyagot olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletre hevítünk2
d. tetszés szerinti szilárd halmazt melegítünk
e. két különböző tömegű, azonos hőmérsékletű folyadékot összekeverünk
1. A felsorolt anyagok közül melyik oldódik jól apoláris oldószerben?
A) jód I2-----
B) hidrogén-klorid HCl
C) nátrium-klorid NaCl
D) ammónia NH3
E) nátrium-hidroxid NaOH
2. A felsorolt anyagok közül melyik oldódik jól poláris oldószerben?
A) klór Cl2
B) hidrogén-klorid HCl 2
C) oxigén O2
D) hidrogén H2
E) kén S8
3. Melyik mozzanat NEM szükségszerű az ionkristály oldódása folyamán?
A) Az oldószer molekulái kölcsönhatásba lépnek a kristály csúcsain és élein elhelyezkedő ionokkal.
B) Szolvátburok alakul ki, amely csökkenti az ionok kötődését a kristályhoz.
C) Az oldat energiát vesz fel a környezetéből.2
D) A szolvatált ionok kiszabadulnak a kristályrácsból.
E) A szolvatált ionok elkeverednek az oldószer molekuláival.
4. Mikor exoterm folyamat az oldódás?
A) Ha a rácsenergia egyenlő a hidratációs energiával.
B) Ha a rácsenergia nagyobb, mint a hidratációs energia.
C) Ha a rácsenergia kisebb, mint a hidratációs energia.2
D) Ha az oldódás során az oldat energiája nő.
E) Mindig.
5. Milyen esetben endoterm az oldódás?
A) Ha a rácsenergia egyenlő a hidratációs energiával.
B) Ha a rácsenergia nagyobb, mint a hidratációs energia.2
C) Ha a rácsenergia kisebb, mint a hidratációs energia.
D) Ha az oldódás során a rendszer energiája csökken.
E) Sohasem.
6. A hidratációra vonatkozó alábbi állítások közül melyik HIBÁS?
A) A hidratáció során mindig energia szabadul fel.
B) A hidratáció kémiai folyamat, amely az anyagok vízben való oldódása közben játszódik le.2
C) A hidratáció a molekulák disszociációját is eredményezheti.
D) Hidratáció csak ionvegyület vagy dipólusmolekulájú vegyületek vízben való oldódásakor történik.
E) A hidratációhő mértékegysége a kJ/mol.
7. Az NH4Cl oldáshője +16,1 kJ/mol. Ennek ismeretében válaszd ki a helyes állítások csoportját!
a) Az NH4Cl oldódása exoterm folyamat.
b) Az NH4Cl oldódása endoterm folyamat.
c) Az NH4Cl hideg vízben oldódik jobban.
d) Az NH4Cl meleg vízben oldódik jobban.
A) a, c
B) b, c
C) a, d
D) b, d2
E) d
8. A NaOH oldáshője -42,2 kJ/mol. Milyen energiaváltozás kíséri 4 g NaOH nagymennyiségű vízben való oldódását?
A) -42,2 kJ
B) -4,22 kJ2
C) -4,0 kJ
D) +4,22 kJ
E) +42,2 kJ
9. A CaO rácsenergiája +3520 kJ/mol, oldáshője -76,5 kJ/mol. Mennyi a hidratációs hője?
A) +3596,5 kJ/mol
B) +3443,5 kJ/mol
C) -3596,5 kJ/mol2
D) -3443,5 kJ/mol
E) -76,5 kJ/mol
10. Három szervetlen sóból (I., II., III.) lemérünk 3-3 g-ot, és külön-külön feloldjuk 20-20 g forró vízben. Ezután mindhárom oldatot egyenlő mértékben hűlni hagyjuk. Mi történik? Melyik a helyes válasz?
(A sók oldhatóságának hőmérsékletfüggését ábrán szemléltettük!)
A) Először az I. só kezd kikristályosodni.2
B) Először az II. só kezd kikristályosodni.
C) Először az III. só kezd kikristályosodni.
D) 20°C-ig lehűtve egyik só sem kristályosodik ki.
E) 20°C-ig lehűtve csak a II. só kristályosodik ki.
ábra. A sók oldhatóságának hőmérsékletfüggése
11. Az ábra alapján mit tudsz megállapítani a jelölt oldódási folyamatról? Válasszuk ki a helyes megállapítások csoportját!
a) Exoterm folyamat.
b) Endoterm folyamat.
c) A hidratációhő nagyobb, mint a rácsenergia.
d) A hidratációhő kisebb, mint a rácsenergia.
e) Az oldódás nem jár energiaváltozással.
f) A hidratációhő és a rácsenergia megegyezik.
A) a, c2
B) b, c
C) a, d
D) b, d
E) e, f
1. Melyik egyenlethez tartozó reakcióhő egyezik meg a nátrium-hidroxid képződéshőjével?
Na(sz) + 1O2(g) + 1H2(g) NaOH(sz)
Na(sz) + H2O(l) NaOH(sz) + 1H2(g)
A. mindkettő lehet
B. csak az a.) egyenlethez tartozó reakcióhő2
C. csak a b.) egyenlethez tartozó reakcióhő
D. a két érték átlaga
E. egyik sem a fentiek közül
2. A reakcióhőre vonatkozó állítások közül melyik hibás?
A. a reakcióegyenletben jelölt mennyiségű anyagra vonatkozik
B. előjele lehet negatív és pozitív
C. értéke csak a kezdeti és a végállapottól függ
D. értéke függ az anyagok halmazállapotától
E. mindig 1 mol termékre vonatkozik2
3. Hogyan változik meg a nitrozil-klorid-képződés sebessége abban a pillanatban, amikor a reakcióteret (összenyomással) a felére csökkentjük?
A. a kétszeresére nő
B. a négyszeresére nő
C. a nyolcszorosára nő2
D. a felére csökken
E. a nyolcadára csökken
4. Hess tétele értelmében…
A. egy folyamat aktiválási energiája mindig ugyanakkora.
B. a kémiai reakciók energiaváltozása független a reakcióba lépő anyagok és a termékek halmazállapotától.
C. a reakcióhőt egyértelműen meghatározza a kiindulási és a végállapot energiatartalma.2
D. az exoterm reakciók a hőmérséklet emelésével a visszaalakulás felé tolódnak el.
E. a reakcióhő értékét csak a termékek energiája határozza meg; a reakcióhő független a kiindulási állapottól.
5 Az alábbiak közül melyik sor tartalmaz csupa olyan energiaváltozást, amely - anyagi minőségtől függően - exoterm és endoterm is lehet?
A. ionképződés atomokból, reakcióhő, oldáshő2
B. olvadás, párolgás, szublimáció
C. fagyás, lecsapódás, égés
D. reakcióhő, képződéshő, szublimációs hő
E. nincs olyan energiaváltozás-típus, amelyik exoterm és endoterm is lehet
6. Mekkora H2(g) + Br2(g) 2HBr(g) reakcióhő az alábbi kötési energia értékekből?
H H
Br Br
H Br 436 kJ/mol
193 kJ/mol
366 kJ/mol
A. 263 kJ/mol
B. -263 kJ/mol
C. -103 kJ/mol2
D. 103 kJ/mol
E. -51,5 kJ/mol
7. Figyeld meg az ábrán látható eszközt! Vajon mi történik, ha a lombikba helyezett kémcsőben ammónium-kloridot oldunk vízben?
A folyamat endoterm!
A. Az U cső jobb oldali ágában emelkedik a folyadék szintje.
B. Az U cső jobb oldali ágában a folyadék szintje süllyed.2
C. Nem történik változás, mert a folyamathőt nem a levegő, hanem az oldószer hőtartalma fedezi.
D. Az U csőben a folyadék lehűl és összehúzódik, emiatt mindkét szárban egyformán csökken a folyadékszint.
E. Az U csőben a folyadék lehűl és összehúzódik, emiatt a folyadékszint mindkét szárban megemelkedik.
8. A C (sz) + CO2 (g) 2CO (g) egyenlet reakcióhője +175 kJ. Ez azt jelenti, hogy…
A. a folyamat hőtermelő.
B. a szén csak akkor redukálja a szén-dioxidot, ha hevítjük.2
C. 1 mol szén-monoxid képződéséhez 175 kJ energia szükséges.
D. a szén-monoxid képződéshője 87,5 kJ/mol.
E. a szén-monoxid és a szén-dioxid képződéshője 175 kJ-lal különbözik.
9. Melyik folyamathoz tartozó energiaváltozás egyezik meg abszolút értékben a HCl képződéshőjével?
A. HCl (g) H (g) +Cl (g)
B. 2HCl (g) H2 (g) + Cl2 (g)
C. HCl (g) 1H2 (g) + 1Cl2 (g)---
D. HCl (g) H+ (aq) + Cl- (aq)
E. HCl (g) H+ (aq) + Cl- (aq)
10. Az alábbi ábra a HCl és a HI képződésének energiaviszonyait mutatja standardállapotú elemekből kiindulva. Melyik megállapítás a helyes?
A. A HCl képződése endoterm folyamat.
B. A HI képződése endoterm folyamat.2
C. Mindkét folyamat exoterm.
D. Mindkét folyamat endoterm.
E. Egyik folyamat sem jár energiaváltozással.
11. Az előbbi ábra alapján döntsd el, melyik megállapítás helyes? A sósav képződéshője közelítőleg…
A. - 400 kJ/mol.
B. -100 kJ/mol.
C. 100 kJ/mol.
D. -320 kJ/mol.
E. 320 kJ/mol.
Állapítsd meg a H2 + Cl2 2HCl reakció reakcióhőjét!
H2 2H
Cl2 2Cl
H + Cl HCl H= 436 kJ
H= 222 kJ
H= -421 kJ
F.
G. 1079,5 kJ/mol
H. 236,5 kJ/mol2
I. -184 kJ/mol
J. - 436,5 kJ/mol
K. -1501 kJ/mol
1. Az alábbiak közül mind befolyásolják a sebességet, amellyel a kémiai egyensúlyt egy reakcióban elérjük, kivéve…
A. a kiindulási anyagok koncentrációja.
B. a termékek koncentrációja.
C. az egyensúlyi állandó.2
D. a katalizátorok.
E. a hőmérséklet.
2. Az alábbiak közül mind befolyásolják az egyensúlyi koncentrációkat, ami egy adott esetben kialakul, kivéve…
A. a kiindulási anyagok koncentrációi.
B. a hőmérséklet.
C. a katalizátorok.2
D. az egyensúlyi állandó.
E. sztöchiometriaiszám-változással járó gázreakcióknál a nyomás.
3. A hőmérséklet emelése…
A. az endoterm reakciókat gyorsítja, az exoterm reakciókat lassítja.
B. az exoterm reakciókat gyorsítja, az endoterm reakciókat lassítja.
C. minden reakciót gyorsít.2
D. minden reakciót lassít.
E. a reakciósebességet nem ilyen egyértelműen befolyásolja.
4. A következő két reakció közül melyiket lehet a nyomás változtatásával valamelyik irányba eltolni? Miért?
A. Egyiket sem, mert egyik reakció sem jár sztöchiometriaiszám-változással.
B. Csak az a) reakciót lehet a CO-képződés irányába eltolni a nyomás növelésével, mert a víz lecsapódik.
C. Csak a b) reakciót lehet a nyomás növelésével a CO-képződés irányába eltolni, mert a víz lecsapódik.
D. Csak a b) reakciót lehet a nyomás változtatásával eltolni valamelyik irányba, mert a gáztérben a reakció során itt változik meg a molekulák száma.2
E. Mindkettő befolyásolható a nyomás változtatásával, mert mindkettőben vízgőz szerepel.
Egyszerű választás
1. A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek savként?
S2- (aq) + H2O (aq) HS- (aq) + OH- (aq)
A. csak a víz
B. csak a HS-
C. a H2O és a HS-----
D. a S2- és az OH-
E. a S2- és az HS-
2. Az alábbi megfordítható folyamatban mi tekinthető bázisnak?
D A helyes
3. A (tömény) cc.H2SO4 és a cc.HNO3 elegyében az alábbi egyensúlyi folyamat áll fenn:
A. A salétromsav és a kénsav is sav.
B. A salétromsav és a kénsav is bázis.
C. A salétromsav ebben a reakcióban bázisként viselkedik, tehát gyengébb sav, mint a kénsav.2
D. A salétromsav ebben a reakcióban savként viselkedik a kénsavval szemben, tehát a salétromsav erősebb sav, mint a kénsav.
E. Ebben a folyamatban a salétromsav amfoter anyagként viselkedik.
4. Az alábbi anyagok vízben való oldásakor mindegyik esetben savas kémhatás alakul ki, kivéve, ha…
A. kén-dioxidot oldunk vízben.
B. klórt oldunk vízben.
C. nátrium-kloridot oldunk vízben.2
D. difoszfor-pentoxidot oldunk vízben.
E. ammónium-nitrátot oldunk vízben.
5. Salétromsavat oldunk vízben. Milyen ionokat, molekulákat tartalmaz a híg oldat vízmolekulákon kívül?
C a helyes
6. Melyik sor tartalmaz csupa olyan vegyületet, amelyik 0,01 mol/dm3 koncentrációjú oldatának pH-ja 7-nél nagyobb, de 12-nél kisebb?
A. KOH, K2CO3, K2SO3
B. NH3, K2CO3, K2SO3----
C. NaOH, KOH, LiOH
D. KOH, Ca(OH)2, NH3
E. NH3, NH4Cl, HCOONH4
7. Milyen kémhatású a nátrium-karbonát vizes oldata?
A. savas, mert a Na+ -ion hidrolizál
B. lúgos, mert a Na+ -ion reakcióba lép a vízzel
C. savas, mert a -ion protont vesz fel a vízmolekuláktól
D. lúgos, mert a vízmolekula protont ad át a -ionnak2
E. semleges
8. Melyik vegyület, illetve ion viselkedik vízzel szemben savként is és bázisként is?
A.
B. HCl
C. H2S
D. H2O2
E. CH3COO-
9. Melyik anyag viselkedik vízzel szemben savként?
A. NH3
B. CO
C. HCOOH2
D. CH4
E. H2
10. Ha acetamidot (CH3CONH2) oldunk vízben, illetve cseppfolyós ammóniában, a következő folyamatok mennek végbe:
A. sav
B. bázis2
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. a felsoroltak egyike sem
11. Az előbbi feladatban szereplő 2. folyamatban az acetamid…
A. sav2
B. bázis
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. egyik sem a felsoroltak közül
12. Az acetamid és az ammónia reakciójában (10/2. folyamat) az összetartozó (konjugált) sav-bázis párok…
C a helyes2
1. Melyik oxidban a legnagyobb az oxigénhez kapcsolódó atom oxidációs száma?
A. Rb2O
B. SiO22
C. MgO
D. As2O3
E. mindegyikben egyforma
2. Melyik anyagban negatív a kén oxidációs száma?
A. SO3
B.
C. SCl2
D. S8
E. H2S2
3. Rendezzük a következő anyagokat a nitrogén oxidációs számának növekvő sorrendjében! Melyik a helyes sorrend?
A. N2O4 NO N2O N2 NH3
2B. NH3 N2 N2O NO N2O4
C. N2 N2O 4 NO NH3 N2O
D. N2 NO N2O NH3 N2O4
E. NH3 N2 NO N2O N2O4
4. Melyik oxidációs számmal szerepel a króm a következő molekulákban, illetve ionokban:
CrO3, CrCl3, , , Cr2O3?
A. 6, 3, 4, 7, 3
B. 6, 3, 2, 5, 3
C. 3, 3, 4, 7, -3
D. 6, 3, 6, 6, 32
E. 6, 3, 6, 6, 6
5. Melyik az a folyamat, amelyikben a legtöbbet nő egy atom oxidációs száma?
A. C + O2 CO2
B. 2S + 3O2 2SO32
C. 2Mg + O2 2MgO
D. 2Na+ Cl2 2NaCl
E. CuSO4 + Fe FeSO4 + Cu
6. Mi az oxidálószer az alábbi folyamatban: Na2Cr2O7 + S Na2SO4 + Cr2O3?
A. Na2Cr2O72
B. S
C. Na2SO4
D. Cr2O3
E. a felsoroltak egyike sem
7. Melyek a redukálószerek a következő reakciók kiindulási anyagai közül?
A. -ion
B. H3O+-ion
C. HBr
D. Fe
E. Fe és a Zn2
8. Melyik folyamat NEM redoxireakció?
A. Cink oldódása sósavban.
B. Nátrium oldódása vízben.
C. Nátrium-hidroxid reakciója sósavval.
D. Vas-oxid reakciója szénnel.
E. Réz-oxid reakciója hidrogéngázzal.
9. Melyik folyamat NEM redoxireakció az alábbiak közül?
A. Fe + 2HCl FeCl2 + H2
B. 2FeCl2 + Cl2 2FeCl3
C. FeCl2 + 2NaOH Fe(OH)2 + 2NaCl2
D. Fe + CuSO4 FeSO4 + Cu
E. Fe2O3 + 2Al 2Fe + Al2O3
10. Melyik anyag viselkedik redukálószerként a következő folyamatban?
SO2 + 2H2O + Br2 H2SO4 + 2HBr
A. A SO22
B. A víz
C. A bróm
D. A kénsav
E. A hidrogén-bromid
11. Az alábbiak közül melyik reakcióban oxidálószer a kénsav?
A. H2SO4 + 2NaOH Na2SO4 + 2H2O
B. H2SO4 + SO3 H2S2O7
C. H2SO4 + H2O + H3O+
D. H2SO4 + 2NH3 (NH4)2SO4
E. 2H2SO4 + C CO2 + 2SO2 + H2O2
12. Az alábbi anyagok sósavban való oldásakor minden esetben fejlődik gáz, KIVÉVE…
A. ha mészkövet oldunk benne.
B. ha vas(II)-szulfidot oldunk benne.
C. ha cinket oldunk benne.
D. ha magnézium-oxidot oldunk benne.2
E. ha nátriumot oldunk benne.
13. Melyik esetben NEM válik le csapadék?
A. ezüst-nitrát-oldat + sósav
B. bárium-klorid-oldat + kénsavoldat
C. vas(II)-szulfát-oldat + NaOH-oldat
D. kálium-nitrát-oldat + NaOH-oldat2
E. kálcium-klorid-oldat + trinátrium-foszfát-oldat
14. Melyik esetben nem válik le csapadék?
A. Ca(OH)2-oldat + CO2-gáz
B. AgNO3-oldat + HCl
C. AgNO3-oldat + klóros víz
D. BaCl2-oldat + H2SO4-oldat
E. Ba(OH)2-oldat + HCl2
1. Mi történik a rézzel vas(II)-nitrát oldatában?
A. A rézlemez felületéről intenzív gázfejlődés indul meg.
B. A rézlemez feloldódik, miközben réz(II)-nitrát keletkezik.
C. A rézlemez felületén vasbevonat jön létre.
D. A vas(II)-ionok elektronokat vesznek fel a réztől.
E. Semmilyen változást sem tapasztalunk.2
2. Melyik igaz az alábbi állítások közül?
A. A galvánelemben működés közben elektromos áram felhasználásával kémiai reakció megy végbe.
B. Az elektrolizálócellában lejátszódó kémiai reakció áramot termel.
C. Az áramtermelés alapja sav-bázis reakció.
D. Galvánelemből elektrolizálócella készíthető, ha az elem elektromotoros erejénél nagyobb feszültséget kapcsolunk rá.2
E. Az akkumulátorok tölthető elektrolizálócellák.
3. Melyik a Daniel-elem helyes celladiagramja?
A. Cu(sz) | Cu2+(aq) || Zn2+(aq) | Zn(sz)
B. Cu2+(aq) | Cu(sz) || Zn(sz) | Zn2+(aq)
C. Zn(sz) || Zn2+(aq) | Cu2+(aq) || Cu(sz)
D. Zn(sz) | Zn2+(aq) || Cu2+(aq) | Cu(sz)2
E. Cu(sz) || Cu2+(aq) | Zn2+(aq) || Zn(sz)
4. Azonos anyagmennyiségű anódtermék képződése közben melyik oldat grafitelektródján válik le a legnagyobb tömegű szilárd anyag?
A. NaNO3
B. KNO3
C. Zn(NO3)2
D. Cu(NO3)2
E. AGNO3
Többszörös választás
Megoldási kulcs:
A. az 1., 2., 3. válasz helyes
B. az 1. és a 3. válasz helyes
C. a 2. és 4. válasz helyes
D. csak a 4. válasz helyes
E. egyik válasz sem jó2
5. Melyek a standard hidrogénelektród követelményei?
1. A cellában 1 mol/dm3-es a H+-koncentráció.2
2. A cellába H2-gáz buborékoljon be.
3. A gáz nyomása 0,1 MPa legyen.
4. A cella hőmérséklete 20°C legyen.
6. Melyik standard elektróddal szemben viselkedik a standard ólom elektród anódként?
1. Fe2+/Fe
2. Sn2+/Sn
3. Ag+/Ag2
4. Cu2+/Cu
7. Mi az elektródpotenciál?
1. A működő galvánelem elektromos potenciálkülönbsége.
2. Az adott elektród és a standard hidrogénelektród között mérhető elektromotoros erő mértéke.
3. Az egyensúlyi galvánelem elektromos potenciálkülönbsége.2
4. A fém és a saját ionjait tartalmazó oldat között kialakuló potenciálkülönbség.
8. Mi a diafragma szerepe a galvánelemben?
1. Megakadályozza a két oldat keveredését.
2. Rajta keresztül elektronok jutnak át a katódról az anódra.2
3. Megteremti az oldatok ionos kapcsolatát.
4. Rajta keresztül a két oldat koncentrációja kiegyenlítődik.
A. anód
B. katód
C. mindkettő
D. egyik sem
16. Az elektronleadás helye. anód
17. Az anionok semlegesítődésének helye. anód
18. A galváncella része. mindkettő
19. Ezen az elektródon redukció történik. katód.
20. A működő galvánelem pozitív pólusa. katód
21. Felületén gáz nem fejlődhet. egyek sem
22. Ilyen lehet a standard hidrogénelektród. mind kettő
23. Történhet rajta oxidáció és redukció is. egyik sem
24. A működő elektrolizálócella pozitív pólusa. anód
25. Tömege a reakció során változhat. mind kettő
a. tömegszám
b. neutronszám
c. atomtömeg
d. protonszám2
e. atomsugár
2. Az atomok semlegesek, mert …
a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával
b. a neutronok semlegesek
c. a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban találhatók
d. az atomban azonos a protonok és az elektronok száma2
e. a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást
3. Az atom tömegszáma egyenlő …
a. a protonok számával
b. a neutronok számával
c. a protonok és a neutronok számának összegével2
d. a protonok és az elektronok számának összegével
e. a nukleonok és az elektronok számának összegével
4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert …
a. a proton és a neutron tömege azonos
b. a protonok és az elektronok száma azonos az atomban
c. az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az elektronok tömegénél2
d. az atommag mérete 10 000-szer kisebb az egész atom méreténél
e. a proton tömege azonos az elektron tömegével
5. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok …
a. tömege
b. mérete
c. elektronhéjainak száma
d. vegyértékelektronjainak száma2
e. tömegszáma
6. Az atomban kötött elektronok számát meghatározza …
a. az atom protonszáma2
b. az atom tömegszáma
c. az elektron töltése
d. a négy kvantumszám
e. a neutronok száma
7. Az alapállapotú atomban az elektronok mag körüli elrendeződését (konfigurációját) alapvetően meghatározza …
a. a protonok és az elektronok tömege
b. a protonok és az elektronok töltése
c. a mag és az elektronok közötti vonzóhatás
d. az elektronok közötti taszítóhatás
e. a vonzó- és taszítóhatások együtt2
8. Az atompályamodellek segítségével ábrázoljuk …
a. az elektron helyét az atomban
b. az elektron tartózkodási valószínűségét a mag környezetében2
c. az elektron mozgásának irányát az atomban
d. az elektron lehetséges energiaértékeit
e. az elektron és a mag közötti vonzást
9. Melyik állítás NEM IGAZ az atomban kötött elektronra ?
a. Az elektron csak meghatározott energiaértéket vehet fel.
b. Az elektron pályaenergiája csak a magtól való távolságtól függ.2
c. Az elektron pályaenergiáját a magtól való átlagos távolság és a pálya alakja együtt határozza meg.
d. A magtól távolodva az elektronok pályaenergiája növekszik.
e. Az egyes atompályákon levő elektronok pályaenergiája az atom minőségétől függ.
10. Egy atomban egy adott elektronhéjat jellemez a …
a. főkvantumszám (n)2
b. mellékkvantumszám (l)
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)
11. Egy adott héjban azok az atompályák alkotnak alhéjakat, amelyeknek azonos a …
a. főkvantumszám (n)
b. mellékkvantumszám (l)2
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)
12. Az atomban egy adott atompályát jellemez a …
a. főkvantumszám (n)
b. mellékkvantumszám (l)
c. mágneses kvantumszám (m)
d. a fő- és mellékkvantumszám (l, n)
e. a fő-, a mellékkvantumszám- és a mágneses kvantumszám (n, l, m)2
13. Állapítsuk meg, hogy az n=3 főkvantumszámú héjon maximálisan hány és milyen pálya lehetséges ?
a. 1 db. s-pálya
b. 3 db. p-pálya
c. 5 db. d-pálya
d. 1 db. s-pálya és 3 db. p-pálya
e. 1 db. s-, 3db. p- és 5 db. d-pálya2
14. Hány elektron tartozkodhat maximálisan az n=3 főkvantumszámú héjon ?
a. 2 elektron
b. 10 elektron
c. 8 elektron
d. 18 elektron2
e. 36 elektron
15. Milyen összetartozó kvantumszámértékek jellemzik a 1. ábrán látható atompályát ?
a. n = 0 l = 0 m = 0
b. n = 1 l = 0 m = 0
c. n = 2 l = 0 m = 0
d. n = 2 l = 1 m = 02
e. n = 2 l = 1 m = +1
16. Az alapállapotú szénatom két gömbszimmetrikus atompályájának sugara rendre: r1= 260 pm, r2= 127 pm. Melyik jelölés írja le a nagyobbik sugarú pályát ?
a. n = 1 l = 0 m = 0
b. n = 2 l = 0 m = 02
c. n = 1 l = 1 m = 0
d. n = 2 l = 1 m = 0
e. n = 2 l = 1 m = 1
17. Az alábbi jelölt elektronok közül melyek vannak mind azonos energiaállapotban ?
a. 1s2-----
b. 1s2 2s2
c. 1s2 2s2 2p2
d. 1s2 2s2 2p6
e. egyik sem
18. Az alapállapotú kénatom elektronszerkezete: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p4. A 2. ábrán látható cellás ábrázolások közül melyik írja le helyesen a kénatom vegyértékhéj-szerkezetét ?
a. az I. ábrázolás2
b. a II. ábrázolás
c. mindkét ábrázolás helyes
d. egyik ábrázolás sem helyes
e. mindkét ábrázolás ugyanazt jelenti
19. Az előző feladat melyik alapelv alapján dönthető el ?
a. Pauli- elv
b. energiamegmaradás elve
c. Hund-szabály2
d. energia kvantáltsága
e. a felsoroltak közül egyik sem
20. A 3. ábra a hidrogén atom 1s-atompályáját ábrázolja. Az alábbiak közül melyik állítás igaz? A H-atom egyetlen elektronja …
a. csak a gömbfelületen belül tartózkodhat
b. csak a gömbfelületen kívül tartózkodhat
c. egyenlő valószínűséggel tartózkodhat a gömbön belül és kívül
d. sokkal gyakrabban van a gömbfelületen belül, mint kívül2
e. az 3. ábra alapján nem lehet megállapítani, hol tartózkodik az elektron a leggyakrabban
21. A 4. ábra az alapállapotú hidrogén atom 1s-elektronhéjának sűrűségeloszlását mutatja. Mit olvashatunk le a grafikonról ?
a. Az elektronsűrűség az 1s-atompályán belül egyenletes
b. Az eletronsűrűség egy kitüntetett irányban a legnagyobb
c. Az elektronsűrűség a magtól számított r távolságtól függ2
d. Az elektronsűrűség a magtól távolodva növekszik
e. Egyik megállapítás sem helyes
r®
A periódusos rendszer használata nélkül add meg, mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez ?
a. 2
b. 4
c. 5
d. 10
e. 112
2. Egy elem rendszáma 35. A periódusos rendszer használata nélkül állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez ?
a. 1-el
b. 8-al
c. 18-al2
d. 53-al
e. 35-el
3. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. az alumínium elektronegativitása
b. a szilícium elektronegativitása2
4. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium elektronegativitása2
b. a kálium elektronegativitása
5. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a Fe2+ sugara2
b. a Fe3+ sugara
6. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a jódatom sugara
b. a jodidion sugara2
7. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium első ionizációs energiája
b. a magnézium első ionizációs energiája2
8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a nátrium második ionizációs energiája
b. a magnézium második ionizációs energiája2
9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a Cl-(g) = Cl(g) + e- folyamat energiaváltozása2
b. a Br-(g) = Br(g) + e- folyamat energiaváltozása
10. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb ?
a. a párosítatlan elektronok száma a cinkatomban
b. a párosítatlan elektronok száma a kénatomban2
1. Melyik állítás HELYTÁLLÓ ?
a. A hidrogénatomok energiaszintje nagyobb, mint a hidrogénmolekuláké.2
b. A hidrogénionok energiaszintje kisebb, mint a hidrogénatomoké.
c. A hidrogénmolekulák energiája nagyobb, mint a hidrogénionoké.
d. A hidrogénatomokból energia befektetésével keletkezik hidrogénmolekula.
e. A hidrogénionok, a hidrogénatomok és a hidrogénmolekulák energiaszintje azonos.
2. A pi-kötésre vonatkozó megállapítások közül melyik IGAZ ?
a. A pi-kötés felszakításához nagyobb energia kell, mint a szigma-kötések felszakításához.
b. Egy molekulában mindig annyi pi-kötés van, mint ahány ligandum.
c. A pi-kötések mindig befolyásolják a molekulák kötésszögeit.
d. Minden pi-kötés delokalizált.
e. A pi-kötést alkotó elektronok átlagosan távolabb helyezkednek el az atomoktól, mint a szigma-kötést létesítő elektronok.2
3. Melyik megállapítás HELYES az elemekkel kapcsolatban ?
a. Minden elemi molekula kétatomos.
b. Minden elemi molekulában az atomok között csak szigma-kötések alakulhatnak.
c. Minden elemmolekula apoláris.2
d. Minden elemmolekula atomjaihoz nemkötő elektronpárok is tartoznak.
e. Minden elem molekulárisan stabilis.
4. Melyik megállapítás HELYTELEN ?
a. Két atom között legfeljebb egy szigma-kötés alakulhat ki.
b. Két atom között legfeljebb három pi-kötés alakulhat ki.2
c. Két atom között létrejött többszörös kötés mindig rövidebb,mint ugyanazon két atom között létrejött egyszeres kötés.
d. Egy molekulában több mint három pi-kötés is kialakulhat.
e. Egy központi atom körül annyi szigma-kötés van, ahány ligandum kapcsolódik a központi atomhoz.
5. Többszörös kötés kialakulásának az a feltétele, hogy a kötést létesítő atomtörzs…
a. töltése elegendően nagy, mérete elég kicsi legyen.2
b. töltése elég kicsi, mérete elég nagy legyen.
c. töltése és mérete is elegendően nagy legyen.
d. töltése és mérete is kicsi legyen.
e. sem az atomtörzs méretétől, sem töltésétől nem függ.
6. Mi jellemző a szigma-kötésre ?
a. Lehet lokalizált és delokalizált.
b. Minden molekula tartalmazza.2
c. Mindig apoláros jellegű.
d. Két atom között kettő és három is lehet belőle.
e. Nemkötő elektronpárból nem alakulhat ki.
7. Melyik molekulában a legnagyobb a kötéstávolság ?
a. H2
b. HF
c. HCl
d. HBr
e. HI2
8. A C H és a C Cl kötéseket összehasonlítva kötési energia és kötéstávolság alapján melyik a helyes párosítás ?
a. C H
b. C Cl
c. C H
d. C Cl
e. C H 413 kJ/mol 108 pm2
413 kJ/mol 108 pm
339 kJ/mol 177 pm
339 kJ/mol 108 pm
413 kJ/mol 177 pm
9. A stabilis molekulákat az jellemzi, hogy atomokból való képződésük során…
a. energia használódik fel.
b. energia adódik át a környezetnek.2
c. energiaváltozás nem történik.
d. pólusok alakulnak ki.
e. nem történik töltéseltolódás.
10. Az ábra az alapállapotú hidrogénmolekula elektronsűrűségét mutatja a két atommag környezetében. Állapítsuk meg, hogy a hidrogénmolekulában hol a legnagyobb az elektronsűrűség !
a. A két atommag között, a d távolság felénél.
b. A két atommag közvetlen környezetében.2
c. Az atommagokon kívül.
d. Az elektronsűrűség a molekulában mindenütt egyforma.
e. Az ábra alapján nem állapítható meg.
11. Két alapállapotú hidrogénatom cellás ábrázolását látjuk az ábrán az 1s elektronok spinjének jelölésével.
Melyik esetben jöhet létre az atomokból hidrogénmolekula ?
a. Csak az I. esetben.
b. Csak a II. esetben.2
c. Mindkét esetben egyformán.
d. Egyik esetben sem képződhet molekula.
e. A jelölések alapján nem állapítható meg.
12. Az alapállapotú hidrogénatomban az 1s elektronok energiája: -13,6 eV; az alapállapotú hidrogén-molekulában a pályaenergia: -15,3 eV. Az adatok melyik megállapítást indokolják?
a. A molekulaképződés során az elektronok alacsonyabb energiaállapotba kerülnek.2
b. A molekulaképződés során az elektronok magasabb energiaállapotba kerülnek.
c. A molekulaképződés során az elektronok energiája nem változik.
d. A molekulaképződés során az azonos spinű elektronok egymás mellé kerülnek.
e. A molekulában az elektronok közelebb vannak a maghoz, ezért energiájuk csökken.
13. Az ábra a hidrogénatom és a hidrogénmolekula legkisebb pályaenergiaszintjeinek viszonylagos helyzetét mutatja.
Melyik megállapítás NEM IGAZ az ábra alapján?
a. A hidrogénmolekulában az elektronok alacsonyabb energiaállapotban vannak, mint a hidrogénatomban.
b. A kötőpár ellentétes spinű elektronokból alakult ki.
c. A hidrogénmolekula stabilisabb rendszer, mint a hidrogénatom.
d. A hidrogénmolekula az elektronok taszítása miatt könnyen felbomlik hidrogénatomokra.2
e. Egy molekulapályán legfeljebb csak két elektron lehet.
14. Az ábrán a d távolság a két atommag távolságát, a kötéstávolságot jelenti a hidrogénmolekulában..
Mit jelent az ábrán az r távolság?
a. A szabad hidrogénatom sugarát.2
b. A hidrogénatom kovalens sugarát.
c. A szabad hidrogénatom sugarának a felét.
d. A hidrogénion sugarát.
e. Egyik megállapítás sem helyes.
15. A molekulapályákra is érvényes a Pauli-elv. Ez kimondja, hogy…
a. a kovalens-kötés csak ellentétes spinű elektronokból alakulhat ki.
b. a molekulában az elektronok bárhol előfordulhatnak.
c. a molekulában az elektronok igyekeznek a legalacsonyabb energiájú pályákat elfoglani.
d. egy molekulapályán legfeljebb két elektron lehet.2
e. a molekulában csak kötőpárok lehetnek.
16. Kovalens kötés alakulhat ki akkor, ha a kapcsolódó atomok elektronegativitása…
a. nagymértékben különbözik.
b. kismértékben különbözik.
c. egyáltalán nem különbözik.
d. egyáltalán nem, vagy csak kismértékben különbözik.2
e. nincs kapcsolat az elektronegativitás és a kötés kialakulása között.
17. Molekulaképződéskor elsősorban megváltozik az atomok…
a. vegyértékelektronjainak állapota.2
b. a lezárt héjak elektronjainak állapota.
c. az atommagok összetétele.
d. az elektronhéjak száma.
e. az atomtörzsek elektronszerkezete.
18. Melyik folyamatban szabadul fel biztosan energia ?
a. H + H H2----
b. H2 H + H
c. H- H + e-
d. H H+ + e-
e. Egyik folyamatban sem.
19. Kovalens vegyértéken értjük…
a. a molekulában egy atomhoz tartozó összes elektronpárok számát.
b. a molekulában egy atomhoz tartozó kötő elektronpárok számát.2
c. a kovalens kötés kialakításában részt vevő elektronok számát.
d. a molekulában kialakuló összes elektronpárok számát.
e. egyik megállapítás sem helyes.
Többszörös választás:
20. Melyek jellemzőek minden molekulára ?
a. molekulapálya
b. nemkötő elektronpár2
c. szigma-kötés
d. pi-kötés
21. Melyek a kötéshossz jellemzői ?
a. A két atommag távolságát jelenti a molekulában.2
b. Kisebb, mint a kötést létesítő szabad atomok sugarainak az összege.
c. Jele d, mértékegységét pm-ben szokás megadni.
d. Két adott atom között mindig ugyanaz az érték, bármely molekuláról is legyen szó.
22. Mi jellemzi a molekulapályákat ?
a. Atompályákból jönnek létre.
b. Lehetnek kötők és nemkötők.
c. Lehetnek lokalizáltak és nem lokalizáltak.
d. Egy molekulapályán maximum két elektron tartózkodhat.
23. Mi jellemző a kötési energiára ?
a. Értékét általában kJ/mol-ban adják meg.
b. A kovalens kötés erősségét jellemzi.
c. 1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges energia.
d. Értéke a kötések számának növekedésével növekszik.
1. Szén-dioxid gázt tárolunk nyitott, szájával felfelé álló edényben. Mi történik a gázzal?
a. a CO2 sűrűsége nagyobb a levegőénél, ezért korlátlan ideig a nyitott edényben marad
b. a CO2 sűrűsége nagyobb a levegőénél, ezért elillan az edényből
c. a CO2 diffúzió útján elkeveredik a levegővel2
d. a CO2 reakcióba lép a levegő alkotórészeivel
e. a CO2 sűrűsége lecsökken és így elszáll az edényből
2. Milyen kötés van a vízben a molekulák között?
a. poláris kovalens kötés
b. ionkötés
c. apoláris kovalens kötés
d. peptidkötés
e. hidrogénkötés2
3. Milyen kötés van a szilárd jódban a molekulák között?
a. poláris kovalens kötés
b. apoláris kovalens kötés
c. ionkötés
d. diszperziós kötés2
e. hidrogénkötés
4. A folyadékokra vonatkozó állítások közül melyik HIBÁS?
a. a folyadékok részecskéi kölcsönhatásban vannak egymással
b. a folyadékok részecskéi rezegnek
c. a folyadékrészecskék el is gördülhetnek egymáson
d. a folyadék felületén lévő részecskékre a folyadék belseje felől ható vonzóerő alakítja ki a felületi feszültséget
e. a folyadékok térfogata és alakja állandó2
5. Az elektromos áramot vezeti…
a. a KCl-kristály
b. a KCl-olvadék2
c. a megolvasztott kén
d. a gyémánt
e. a hűtéssel cseppfolyósított HCl
6. Az elektromos áramot gyakorlatilag nem vezeti (rosszul vezeti)…
a. a higany
b. a nátrium-klorid oldat
c. az alkohol-víz elegy2
d. a nátrium-klorid olvadék
e. a hidrogén-klorid oldat (sósav)
7. Vezetőképessége a hőmérséklet emelésével jól mérhetően nő…
a. a vasnak
b. a szilíciumnak2
c. a gyémántnak
d. a szilárd nátrium-kloridnak
e. a szilárd jódnak
8. Melyik sor tartalmaz csupa olyan gázt, amelyeknek fejlesztésekor azokat az ábrán látható módon lehet felfogni?
a. H2, O2, Cl2
b. H2, NaCl, Cl2
c. H2, NH3, CH4------
d. CO, CO2, SO2
e. NO2, CO2, SO2
Többszörös asszociáció
a. a hidrogénkötés
b. a diszperziós kölcsönhatás
c. a dipólus-dipólus kölcsönhatás
d. a kovalens kötés
1. elsőrendű kötőerő D
2. másodrendű kötőerő A
3. az oxigéngázban előforduló kötéstípus C
4. a kénkristályban előforduló kötéstípus C
5. a jégkristályban előforduló kötéstípus
6. dipólusmolekulák között létrejöhet A
7. az atomrácsos kristályokra jellemző kötéstípus D
8. csak különböző elektronegativitású atomokat tartalmazó molekulák között jöhet létre B2
Egyszerű választás II.
1. A kén-dioxid gáz relatív molekulatömege 64, a klóré 71. Tételezzük fel, hogy egy klórgázzal töltött henger tetejére kén-dioxidot tartalmazó hengert helyezünk nyitott végükkel egymás felé fordítva. Feltételezhetően mi fog történni néhány perc múlva?
a. a két gáz egyáltalán nem keveredik, mert a kén-dioxid sűrűsége kisebb , mint a klórgázé
b. a klór egy része a kén-dioxidba vándorol, de kén-dioxid nem jut a klórba
c. a kén-dioxid egy része a klórtartalmú hengerbe jut, de klór nem kerül a kén-dioxidba
d. mindkét gázból valamennyi átjut a másik edénybe2
e. a két gáz helyet cserél egymással
2. A gázok sűrűségével kapcsolatos állítások közül melyik HIBÁS?
a. a metángáz és a hidrogéngáz sűrűsége a levegőnél kisebb (azonos hőmérsékleten és nyomáson)
b. a metángáz sűrűsége nyolcszor nagyobb a hidrogéngáz sűrűségénél (azonos hőmérsékleten és nyomáson)
c. a 20°C-os hidrogéngáz sűrűsége nagyobb a 100°C-os hidrogéngáz sűrűségénél (azonos nyomáson)
d. a 0,8 MPa nyomású hidrogéngáz sűrűsége ugyanakkora, mint a 0,1 MPa nyomású metángáz sűrűsége ( azonos hőmérsékleten)
e. a hélium sűrűsége négyszer nagyobb a hidrogéngáz sűrűségénél ( azonos hőmérsékleten és nyomáson)2
3. Melyik az az összetartozó hőmérséklet- és nyomásérték, amelyben bármely gáz moláris térfogata 24,5 dm3?
a. 0°C 1MPa
b. 20°C 0,1MPa
c. 25°C 1MPa
d. 0°C 0,1MPa
e. 25°C 0,1MPa2
4. Két, egyenként 49 dm3-es tartály közül az egyiket hidrogéngázzal, a másikat ammóniagázzal töltjük meg. Mindkét gáz 25°C-os. Melyikben nagyobb a molekulák száma?
a. egyenlő, mert a tartályok térfogata és a gázok hőmérséklete is azonos
b. a hidrogéngázt tartalmazó tartályban, mert a kisebb hidrogén molekulákból több fér el ugyanabban a térfogatban
c. amelyikben a nyomás nagyobb2
d. egyenlő, mert 49 dm3 a moláris térfogat kétszerese, így mindegyikben 1,2*1024 db molekula van
e. amelyiknek nagyobb a moláris térfogata
5. Egyenlő számú molekula van…
a. 1 g hidrogénben és 1 g oxigénben
b. 2 g hidrogénben és 16 g oxigénben
c. 2 mol hidrogénben és 1 mol oxigénben
d. 24,5 dm3 standard nyomású és 25°C-os hidrogénben és ugyanekkora térfogatú 0°C-os, 0,1 MPa nyomású oxigénben
e. 1 dm3 hidrogénben és 1 dm3 ugyanolyan állapotú oxigénben2
6. Azonos tömegű hidrogén, oxigén és metán térfogataránya azonos állapotban…
a. 1:1:1
b. 16:1:2
c. 1:16:16
d. 2:32:16
e. 2:16:1
7. Melyik folyamatra illik az ábra grafikonja?
a. állandó hőmérsékleten csökkentjük egy gáz térfogatát
b. folyadékot forráspontjáig hevítünk
c. kristályos anyagot olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletre hevítünk2
d. tetszés szerinti szilárd halmazt melegítünk
e. két különböző tömegű, azonos hőmérsékletű folyadékot összekeverünk
1. A felsorolt anyagok közül melyik oldódik jól apoláris oldószerben?
A) jód I2-----
B) hidrogén-klorid HCl
C) nátrium-klorid NaCl
D) ammónia NH3
E) nátrium-hidroxid NaOH
2. A felsorolt anyagok közül melyik oldódik jól poláris oldószerben?
A) klór Cl2
B) hidrogén-klorid HCl 2
C) oxigén O2
D) hidrogén H2
E) kén S8
3. Melyik mozzanat NEM szükségszerű az ionkristály oldódása folyamán?
A) Az oldószer molekulái kölcsönhatásba lépnek a kristály csúcsain és élein elhelyezkedő ionokkal.
B) Szolvátburok alakul ki, amely csökkenti az ionok kötődését a kristályhoz.
C) Az oldat energiát vesz fel a környezetéből.2
D) A szolvatált ionok kiszabadulnak a kristályrácsból.
E) A szolvatált ionok elkeverednek az oldószer molekuláival.
4. Mikor exoterm folyamat az oldódás?
A) Ha a rácsenergia egyenlő a hidratációs energiával.
B) Ha a rácsenergia nagyobb, mint a hidratációs energia.
C) Ha a rácsenergia kisebb, mint a hidratációs energia.2
D) Ha az oldódás során az oldat energiája nő.
E) Mindig.
5. Milyen esetben endoterm az oldódás?
A) Ha a rácsenergia egyenlő a hidratációs energiával.
B) Ha a rácsenergia nagyobb, mint a hidratációs energia.2
C) Ha a rácsenergia kisebb, mint a hidratációs energia.
D) Ha az oldódás során a rendszer energiája csökken.
E) Sohasem.
6. A hidratációra vonatkozó alábbi állítások közül melyik HIBÁS?
A) A hidratáció során mindig energia szabadul fel.
B) A hidratáció kémiai folyamat, amely az anyagok vízben való oldódása közben játszódik le.2
C) A hidratáció a molekulák disszociációját is eredményezheti.
D) Hidratáció csak ionvegyület vagy dipólusmolekulájú vegyületek vízben való oldódásakor történik.
E) A hidratációhő mértékegysége a kJ/mol.
7. Az NH4Cl oldáshője +16,1 kJ/mol. Ennek ismeretében válaszd ki a helyes állítások csoportját!
a) Az NH4Cl oldódása exoterm folyamat.
b) Az NH4Cl oldódása endoterm folyamat.
c) Az NH4Cl hideg vízben oldódik jobban.
d) Az NH4Cl meleg vízben oldódik jobban.
A) a, c
B) b, c
C) a, d
D) b, d2
E) d
8. A NaOH oldáshője -42,2 kJ/mol. Milyen energiaváltozás kíséri 4 g NaOH nagymennyiségű vízben való oldódását?
A) -42,2 kJ
B) -4,22 kJ2
C) -4,0 kJ
D) +4,22 kJ
E) +42,2 kJ
9. A CaO rácsenergiája +3520 kJ/mol, oldáshője -76,5 kJ/mol. Mennyi a hidratációs hője?
A) +3596,5 kJ/mol
B) +3443,5 kJ/mol
C) -3596,5 kJ/mol2
D) -3443,5 kJ/mol
E) -76,5 kJ/mol
10. Három szervetlen sóból (I., II., III.) lemérünk 3-3 g-ot, és külön-külön feloldjuk 20-20 g forró vízben. Ezután mindhárom oldatot egyenlő mértékben hűlni hagyjuk. Mi történik? Melyik a helyes válasz?
(A sók oldhatóságának hőmérsékletfüggését ábrán szemléltettük!)
A) Először az I. só kezd kikristályosodni.2
B) Először az II. só kezd kikristályosodni.
C) Először az III. só kezd kikristályosodni.
D) 20°C-ig lehűtve egyik só sem kristályosodik ki.
E) 20°C-ig lehűtve csak a II. só kristályosodik ki.
ábra. A sók oldhatóságának hőmérsékletfüggése
11. Az ábra alapján mit tudsz megállapítani a jelölt oldódási folyamatról? Válasszuk ki a helyes megállapítások csoportját!
a) Exoterm folyamat.
b) Endoterm folyamat.
c) A hidratációhő nagyobb, mint a rácsenergia.
d) A hidratációhő kisebb, mint a rácsenergia.
e) Az oldódás nem jár energiaváltozással.
f) A hidratációhő és a rácsenergia megegyezik.
A) a, c2
B) b, c
C) a, d
D) b, d
E) e, f
1. Melyik egyenlethez tartozó reakcióhő egyezik meg a nátrium-hidroxid képződéshőjével?
Na(sz) + 1O2(g) + 1H2(g) NaOH(sz)
Na(sz) + H2O(l) NaOH(sz) + 1H2(g)
A. mindkettő lehet
B. csak az a.) egyenlethez tartozó reakcióhő2
C. csak a b.) egyenlethez tartozó reakcióhő
D. a két érték átlaga
E. egyik sem a fentiek közül
2. A reakcióhőre vonatkozó állítások közül melyik hibás?
A. a reakcióegyenletben jelölt mennyiségű anyagra vonatkozik
B. előjele lehet negatív és pozitív
C. értéke csak a kezdeti és a végállapottól függ
D. értéke függ az anyagok halmazállapotától
E. mindig 1 mol termékre vonatkozik2
3. Hogyan változik meg a nitrozil-klorid-képződés sebessége abban a pillanatban, amikor a reakcióteret (összenyomással) a felére csökkentjük?
A. a kétszeresére nő
B. a négyszeresére nő
C. a nyolcszorosára nő2
D. a felére csökken
E. a nyolcadára csökken
4. Hess tétele értelmében…
A. egy folyamat aktiválási energiája mindig ugyanakkora.
B. a kémiai reakciók energiaváltozása független a reakcióba lépő anyagok és a termékek halmazállapotától.
C. a reakcióhőt egyértelműen meghatározza a kiindulási és a végállapot energiatartalma.2
D. az exoterm reakciók a hőmérséklet emelésével a visszaalakulás felé tolódnak el.
E. a reakcióhő értékét csak a termékek energiája határozza meg; a reakcióhő független a kiindulási állapottól.
5 Az alábbiak közül melyik sor tartalmaz csupa olyan energiaváltozást, amely - anyagi minőségtől függően - exoterm és endoterm is lehet?
A. ionképződés atomokból, reakcióhő, oldáshő2
B. olvadás, párolgás, szublimáció
C. fagyás, lecsapódás, égés
D. reakcióhő, képződéshő, szublimációs hő
E. nincs olyan energiaváltozás-típus, amelyik exoterm és endoterm is lehet
6. Mekkora H2(g) + Br2(g) 2HBr(g) reakcióhő az alábbi kötési energia értékekből?
H H
Br Br
H Br 436 kJ/mol
193 kJ/mol
366 kJ/mol
A. 263 kJ/mol
B. -263 kJ/mol
C. -103 kJ/mol2
D. 103 kJ/mol
E. -51,5 kJ/mol
7. Figyeld meg az ábrán látható eszközt! Vajon mi történik, ha a lombikba helyezett kémcsőben ammónium-kloridot oldunk vízben?
A folyamat endoterm!
A. Az U cső jobb oldali ágában emelkedik a folyadék szintje.
B. Az U cső jobb oldali ágában a folyadék szintje süllyed.2
C. Nem történik változás, mert a folyamathőt nem a levegő, hanem az oldószer hőtartalma fedezi.
D. Az U csőben a folyadék lehűl és összehúzódik, emiatt mindkét szárban egyformán csökken a folyadékszint.
E. Az U csőben a folyadék lehűl és összehúzódik, emiatt a folyadékszint mindkét szárban megemelkedik.
8. A C (sz) + CO2 (g) 2CO (g) egyenlet reakcióhője +175 kJ. Ez azt jelenti, hogy…
A. a folyamat hőtermelő.
B. a szén csak akkor redukálja a szén-dioxidot, ha hevítjük.2
C. 1 mol szén-monoxid képződéséhez 175 kJ energia szükséges.
D. a szén-monoxid képződéshője 87,5 kJ/mol.
E. a szén-monoxid és a szén-dioxid képződéshője 175 kJ-lal különbözik.
9. Melyik folyamathoz tartozó energiaváltozás egyezik meg abszolút értékben a HCl képződéshőjével?
A. HCl (g) H (g) +Cl (g)
B. 2HCl (g) H2 (g) + Cl2 (g)
C. HCl (g) 1H2 (g) + 1Cl2 (g)---
D. HCl (g) H+ (aq) + Cl- (aq)
E. HCl (g) H+ (aq) + Cl- (aq)
10. Az alábbi ábra a HCl és a HI képződésének energiaviszonyait mutatja standardállapotú elemekből kiindulva. Melyik megállapítás a helyes?
A. A HCl képződése endoterm folyamat.
B. A HI képződése endoterm folyamat.2
C. Mindkét folyamat exoterm.
D. Mindkét folyamat endoterm.
E. Egyik folyamat sem jár energiaváltozással.
11. Az előbbi ábra alapján döntsd el, melyik megállapítás helyes? A sósav képződéshője közelítőleg…
A. - 400 kJ/mol.
B. -100 kJ/mol.
C. 100 kJ/mol.
D. -320 kJ/mol.
E. 320 kJ/mol.
Állapítsd meg a H2 + Cl2 2HCl reakció reakcióhőjét!
H2 2H
Cl2 2Cl
H + Cl HCl H= 436 kJ
H= 222 kJ
H= -421 kJ
F.
G. 1079,5 kJ/mol
H. 236,5 kJ/mol2
I. -184 kJ/mol
J. - 436,5 kJ/mol
K. -1501 kJ/mol
1. Az alábbiak közül mind befolyásolják a sebességet, amellyel a kémiai egyensúlyt egy reakcióban elérjük, kivéve…
A. a kiindulási anyagok koncentrációja.
B. a termékek koncentrációja.
C. az egyensúlyi állandó.2
D. a katalizátorok.
E. a hőmérséklet.
2. Az alábbiak közül mind befolyásolják az egyensúlyi koncentrációkat, ami egy adott esetben kialakul, kivéve…
A. a kiindulási anyagok koncentrációi.
B. a hőmérséklet.
C. a katalizátorok.2
D. az egyensúlyi állandó.
E. sztöchiometriaiszám-változással járó gázreakcióknál a nyomás.
3. A hőmérséklet emelése…
A. az endoterm reakciókat gyorsítja, az exoterm reakciókat lassítja.
B. az exoterm reakciókat gyorsítja, az endoterm reakciókat lassítja.
C. minden reakciót gyorsít.2
D. minden reakciót lassít.
E. a reakciósebességet nem ilyen egyértelműen befolyásolja.
4. A következő két reakció közül melyiket lehet a nyomás változtatásával valamelyik irányba eltolni? Miért?
A. Egyiket sem, mert egyik reakció sem jár sztöchiometriaiszám-változással.
B. Csak az a) reakciót lehet a CO-képződés irányába eltolni a nyomás növelésével, mert a víz lecsapódik.
C. Csak a b) reakciót lehet a nyomás növelésével a CO-képződés irányába eltolni, mert a víz lecsapódik.
D. Csak a b) reakciót lehet a nyomás változtatásával eltolni valamelyik irányba, mert a gáztérben a reakció során itt változik meg a molekulák száma.2
E. Mindkettő befolyásolható a nyomás változtatásával, mert mindkettőben vízgőz szerepel.
Egyszerű választás
1. A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok viselkednek savként?
S2- (aq) + H2O (aq) HS- (aq) + OH- (aq)
A. csak a víz
B. csak a HS-
C. a H2O és a HS-----
D. a S2- és az OH-
E. a S2- és az HS-
2. Az alábbi megfordítható folyamatban mi tekinthető bázisnak?
D A helyes
3. A (tömény) cc.H2SO4 és a cc.HNO3 elegyében az alábbi egyensúlyi folyamat áll fenn:
A. A salétromsav és a kénsav is sav.
B. A salétromsav és a kénsav is bázis.
C. A salétromsav ebben a reakcióban bázisként viselkedik, tehát gyengébb sav, mint a kénsav.2
D. A salétromsav ebben a reakcióban savként viselkedik a kénsavval szemben, tehát a salétromsav erősebb sav, mint a kénsav.
E. Ebben a folyamatban a salétromsav amfoter anyagként viselkedik.
4. Az alábbi anyagok vízben való oldásakor mindegyik esetben savas kémhatás alakul ki, kivéve, ha…
A. kén-dioxidot oldunk vízben.
B. klórt oldunk vízben.
C. nátrium-kloridot oldunk vízben.2
D. difoszfor-pentoxidot oldunk vízben.
E. ammónium-nitrátot oldunk vízben.
5. Salétromsavat oldunk vízben. Milyen ionokat, molekulákat tartalmaz a híg oldat vízmolekulákon kívül?
C a helyes
6. Melyik sor tartalmaz csupa olyan vegyületet, amelyik 0,01 mol/dm3 koncentrációjú oldatának pH-ja 7-nél nagyobb, de 12-nél kisebb?
A. KOH, K2CO3, K2SO3
B. NH3, K2CO3, K2SO3----
C. NaOH, KOH, LiOH
D. KOH, Ca(OH)2, NH3
E. NH3, NH4Cl, HCOONH4
7. Milyen kémhatású a nátrium-karbonát vizes oldata?
A. savas, mert a Na+ -ion hidrolizál
B. lúgos, mert a Na+ -ion reakcióba lép a vízzel
C. savas, mert a -ion protont vesz fel a vízmolekuláktól
D. lúgos, mert a vízmolekula protont ad át a -ionnak2
E. semleges
8. Melyik vegyület, illetve ion viselkedik vízzel szemben savként is és bázisként is?
A.
B. HCl
C. H2S
D. H2O2
E. CH3COO-
9. Melyik anyag viselkedik vízzel szemben savként?
A. NH3
B. CO
C. HCOOH2
D. CH4
E. H2
10. Ha acetamidot (CH3CONH2) oldunk vízben, illetve cseppfolyós ammóniában, a következő folyamatok mennek végbe:
A. sav
B. bázis2
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. a felsoroltak egyike sem
11. Az előbbi feladatban szereplő 2. folyamatban az acetamid…
A. sav2
B. bázis
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. egyik sem a felsoroltak közül
12. Az acetamid és az ammónia reakciójában (10/2. folyamat) az összetartozó (konjugált) sav-bázis párok…
C a helyes2
1. Melyik oxidban a legnagyobb az oxigénhez kapcsolódó atom oxidációs száma?
A. Rb2O
B. SiO22
C. MgO
D. As2O3
E. mindegyikben egyforma
2. Melyik anyagban negatív a kén oxidációs száma?
A. SO3
B.
C. SCl2
D. S8
E. H2S2
3. Rendezzük a következő anyagokat a nitrogén oxidációs számának növekvő sorrendjében! Melyik a helyes sorrend?
A. N2O4 NO N2O N2 NH3
2B. NH3 N2 N2O NO N2O4
C. N2 N2O 4 NO NH3 N2O
D. N2 NO N2O NH3 N2O4
E. NH3 N2 NO N2O N2O4
4. Melyik oxidációs számmal szerepel a króm a következő molekulákban, illetve ionokban:
CrO3, CrCl3, , , Cr2O3?
A. 6, 3, 4, 7, 3
B. 6, 3, 2, 5, 3
C. 3, 3, 4, 7, -3
D. 6, 3, 6, 6, 32
E. 6, 3, 6, 6, 6
5. Melyik az a folyamat, amelyikben a legtöbbet nő egy atom oxidációs száma?
A. C + O2 CO2
B. 2S + 3O2 2SO32
C. 2Mg + O2 2MgO
D. 2Na+ Cl2 2NaCl
E. CuSO4 + Fe FeSO4 + Cu
6. Mi az oxidálószer az alábbi folyamatban: Na2Cr2O7 + S Na2SO4 + Cr2O3?
A. Na2Cr2O72
B. S
C. Na2SO4
D. Cr2O3
E. a felsoroltak egyike sem
7. Melyek a redukálószerek a következő reakciók kiindulási anyagai közül?
A. -ion
B. H3O+-ion
C. HBr
D. Fe
E. Fe és a Zn2
8. Melyik folyamat NEM redoxireakció?
A. Cink oldódása sósavban.
B. Nátrium oldódása vízben.
C. Nátrium-hidroxid reakciója sósavval.
D. Vas-oxid reakciója szénnel.
E. Réz-oxid reakciója hidrogéngázzal.
9. Melyik folyamat NEM redoxireakció az alábbiak közül?
A. Fe + 2HCl FeCl2 + H2
B. 2FeCl2 + Cl2 2FeCl3
C. FeCl2 + 2NaOH Fe(OH)2 + 2NaCl2
D. Fe + CuSO4 FeSO4 + Cu
E. Fe2O3 + 2Al 2Fe + Al2O3
10. Melyik anyag viselkedik redukálószerként a következő folyamatban?
SO2 + 2H2O + Br2 H2SO4 + 2HBr
A. A SO22
B. A víz
C. A bróm
D. A kénsav
E. A hidrogén-bromid
11. Az alábbiak közül melyik reakcióban oxidálószer a kénsav?
A. H2SO4 + 2NaOH Na2SO4 + 2H2O
B. H2SO4 + SO3 H2S2O7
C. H2SO4 + H2O + H3O+
D. H2SO4 + 2NH3 (NH4)2SO4
E. 2H2SO4 + C CO2 + 2SO2 + H2O2
12. Az alábbi anyagok sósavban való oldásakor minden esetben fejlődik gáz, KIVÉVE…
A. ha mészkövet oldunk benne.
B. ha vas(II)-szulfidot oldunk benne.
C. ha cinket oldunk benne.
D. ha magnézium-oxidot oldunk benne.2
E. ha nátriumot oldunk benne.
13. Melyik esetben NEM válik le csapadék?
A. ezüst-nitrát-oldat + sósav
B. bárium-klorid-oldat + kénsavoldat
C. vas(II)-szulfát-oldat + NaOH-oldat
D. kálium-nitrát-oldat + NaOH-oldat2
E. kálcium-klorid-oldat + trinátrium-foszfát-oldat
14. Melyik esetben nem válik le csapadék?
A. Ca(OH)2-oldat + CO2-gáz
B. AgNO3-oldat + HCl
C. AgNO3-oldat + klóros víz
D. BaCl2-oldat + H2SO4-oldat
E. Ba(OH)2-oldat + HCl2
1. Mi történik a rézzel vas(II)-nitrát oldatában?
A. A rézlemez felületéről intenzív gázfejlődés indul meg.
B. A rézlemez feloldódik, miközben réz(II)-nitrát keletkezik.
C. A rézlemez felületén vasbevonat jön létre.
D. A vas(II)-ionok elektronokat vesznek fel a réztől.
E. Semmilyen változást sem tapasztalunk.2
2. Melyik igaz az alábbi állítások közül?
A. A galvánelemben működés közben elektromos áram felhasználásával kémiai reakció megy végbe.
B. Az elektrolizálócellában lejátszódó kémiai reakció áramot termel.
C. Az áramtermelés alapja sav-bázis reakció.
D. Galvánelemből elektrolizálócella készíthető, ha az elem elektromotoros erejénél nagyobb feszültséget kapcsolunk rá.2
E. Az akkumulátorok tölthető elektrolizálócellák.
3. Melyik a Daniel-elem helyes celladiagramja?
A. Cu(sz) | Cu2+(aq) || Zn2+(aq) | Zn(sz)
B. Cu2+(aq) | Cu(sz) || Zn(sz) | Zn2+(aq)
C. Zn(sz) || Zn2+(aq) | Cu2+(aq) || Cu(sz)
D. Zn(sz) | Zn2+(aq) || Cu2+(aq) | Cu(sz)2
E. Cu(sz) || Cu2+(aq) | Zn2+(aq) || Zn(sz)
4. Azonos anyagmennyiségű anódtermék képződése közben melyik oldat grafitelektródján válik le a legnagyobb tömegű szilárd anyag?
A. NaNO3
B. KNO3
C. Zn(NO3)2
D. Cu(NO3)2
E. AGNO3
Többszörös választás
Megoldási kulcs:
A. az 1., 2., 3. válasz helyes
B. az 1. és a 3. válasz helyes
C. a 2. és 4. válasz helyes
D. csak a 4. válasz helyes
E. egyik válasz sem jó2
5. Melyek a standard hidrogénelektród követelményei?
1. A cellában 1 mol/dm3-es a H+-koncentráció.2
2. A cellába H2-gáz buborékoljon be.
3. A gáz nyomása 0,1 MPa legyen.
4. A cella hőmérséklete 20°C legyen.
6. Melyik standard elektróddal szemben viselkedik a standard ólom elektród anódként?
1. Fe2+/Fe
2. Sn2+/Sn
3. Ag+/Ag2
4. Cu2+/Cu
7. Mi az elektródpotenciál?
1. A működő galvánelem elektromos potenciálkülönbsége.
2. Az adott elektród és a standard hidrogénelektród között mérhető elektromotoros erő mértéke.
3. Az egyensúlyi galvánelem elektromos potenciálkülönbsége.2
4. A fém és a saját ionjait tartalmazó oldat között kialakuló potenciálkülönbség.
8. Mi a diafragma szerepe a galvánelemben?
1. Megakadályozza a két oldat keveredését.
2. Rajta keresztül elektronok jutnak át a katódról az anódra.2
3. Megteremti az oldatok ionos kapcsolatát.
4. Rajta keresztül a két oldat koncentrációja kiegyenlítődik.
A. anód
B. katód
C. mindkettő
D. egyik sem
16. Az elektronleadás helye. anód
17. Az anionok semlegesítődésének helye. anód
18. A galváncella része. mindkettő
19. Ezen az elektródon redukció történik. katód.
20. A működő galvánelem pozitív pólusa. katód
21. Felületén gáz nem fejlődhet. egyek sem
22. Ilyen lehet a standard hidrogénelektród. mind kettő
23. Történhet rajta oxidáció és redukció is. egyik sem
24. A működő elektrolizálócella pozitív pólusa. anód
25. Tömege a reakció során változhat. mind kettő
#3
Elküldve: 2009. december 03. - 19:10:51
Sziasztok!
Nekem fizikai kémiához kéne segítség...de látom nem nagyon fogok találni azért egy próbát megér!
A Feladatok:
2)Számítsuk ki az ekvivalenciapont pH-értékét, ha egy Ks = 3 x 10-5 disszociáció állandóval jellemezhető gyenge sav 0.01 M koncentrációjú oldatát erős bázissal titráljuk!
3)Számítsuk ki az ionok közepes aktivitási együtthatóját abban az oldatban, amelyet 25 ml 0.2 M KBr és 25 ml 0.1 M MgSO4 oldatok elegyítésével kaptunk! A = 0.5.
4)Hogyan változik meg a 0.001 M KCl ionjainak közepes aktivitási együtthatója, ha az oldathoz 2 x 10-3 M koncentrációban Na2SO4-et adunk? A = 0.5.
5)A Zn / 0.1 M Zn2+ , Pb2+ / Pb galváncella névleges cellarekció-potenciálja 25 C-on 0.675 V, a cinkelektród standardpotenciálja –0.762 V, az ólomelektródé –0.126 V. Számítsuk ki az ólom-oldat koncentrációját!
6)Két standard nyomású hidrogénelektródból koncentrációs elemet állítottunk össze, melynek névleges cellareakció-potenciálja 298 K-en 0.2655 V, anódjának oldata 6.5 pH értékű. Számítsuk ki az katódtér pH-ját!
7)A klórelektród standardpotenciálja 1.1 V. Számítsuk ki 25 C-on a klórdurranógáz reakció egyensúlyi állandóját!
8)Számítsuk ki 293 K-en annak a hidrogénelektródnak a formális potenciálját, amelyben a 0.001 M sósav-oldattal 80 660 Pa hidrogéngáz tart egyensúlyt!
9)Az EoFe2+/Fe = –0.440 V, az EoFe3+/Fe2+ = +0.771 V. Számítsuk ki az EoFe3+/Fe értékét!
10)A H3O+ és az Ac- - ionok mozgékonysága végtelen hígítású oldatban 350, illetve 41 S cm2 mol-1. A 0.6 M koncentrációjú ecetsav-oldat fajlagos vezetése 1.16 x 10-3 S/cm. Határozzuk meg az ecetsav disszociációs fokát, disszociációs egyensúlyi állandóját, valamint az oldat pH-ját!
11)Egy nikkel – króm ötvözet 1 g-ját savban feloldjuk, majd a Ni2+ és Cr3+ ionokat 4427 C töltéssel teljesen leválasztjuk. Állapítsuk meg az ötvözet m%-os összetételét! Mr,Ni = 58.7, Mr,Cr = 52.
12)Számítsuk ki, mennyi idő alatt alakul át egy k = 2 x 10 -3 s-1 sebességi állandóval jellemzett elsőrendű reakcióban a kiindulási anyag 75 %-a!
13)Vezesse le a
ka
A + B ? I › P
ka’ kb
folyamatra a termékképződés sebességét a kvázi-stacionaritás (steady-state közelítés) elve alkalmazásával.
Nekem fizikai kémiához kéne segítség...de látom nem nagyon fogok találni azért egy próbát megér!
A Feladatok:
2)Számítsuk ki az ekvivalenciapont pH-értékét, ha egy Ks = 3 x 10-5 disszociáció állandóval jellemezhető gyenge sav 0.01 M koncentrációjú oldatát erős bázissal titráljuk!
3)Számítsuk ki az ionok közepes aktivitási együtthatóját abban az oldatban, amelyet 25 ml 0.2 M KBr és 25 ml 0.1 M MgSO4 oldatok elegyítésével kaptunk! A = 0.5.
4)Hogyan változik meg a 0.001 M KCl ionjainak közepes aktivitási együtthatója, ha az oldathoz 2 x 10-3 M koncentrációban Na2SO4-et adunk? A = 0.5.
5)A Zn / 0.1 M Zn2+ , Pb2+ / Pb galváncella névleges cellarekció-potenciálja 25 C-on 0.675 V, a cinkelektród standardpotenciálja –0.762 V, az ólomelektródé –0.126 V. Számítsuk ki az ólom-oldat koncentrációját!
6)Két standard nyomású hidrogénelektródból koncentrációs elemet állítottunk össze, melynek névleges cellareakció-potenciálja 298 K-en 0.2655 V, anódjának oldata 6.5 pH értékű. Számítsuk ki az katódtér pH-ját!
7)A klórelektród standardpotenciálja 1.1 V. Számítsuk ki 25 C-on a klórdurranógáz reakció egyensúlyi állandóját!
8)Számítsuk ki 293 K-en annak a hidrogénelektródnak a formális potenciálját, amelyben a 0.001 M sósav-oldattal 80 660 Pa hidrogéngáz tart egyensúlyt!
9)Az EoFe2+/Fe = –0.440 V, az EoFe3+/Fe2+ = +0.771 V. Számítsuk ki az EoFe3+/Fe értékét!
10)A H3O+ és az Ac- - ionok mozgékonysága végtelen hígítású oldatban 350, illetve 41 S cm2 mol-1. A 0.6 M koncentrációjú ecetsav-oldat fajlagos vezetése 1.16 x 10-3 S/cm. Határozzuk meg az ecetsav disszociációs fokát, disszociációs egyensúlyi állandóját, valamint az oldat pH-ját!
11)Egy nikkel – króm ötvözet 1 g-ját savban feloldjuk, majd a Ni2+ és Cr3+ ionokat 4427 C töltéssel teljesen leválasztjuk. Állapítsuk meg az ötvözet m%-os összetételét! Mr,Ni = 58.7, Mr,Cr = 52.
12)Számítsuk ki, mennyi idő alatt alakul át egy k = 2 x 10 -3 s-1 sebességi állandóval jellemzett elsőrendű reakcióban a kiindulási anyag 75 %-a!
13)Vezesse le a
ka
A + B ? I › P
ka’ kb
folyamatra a termékképződés sebességét a kvázi-stacionaritás (steady-state közelítés) elve alkalmazásával.
#4
Elküldve: 2009. április 06. - 21:44:47
Szia Zsófusz 111! Mi is szeretnénk megtudni a kérdésedre a választ,mert ni is pont ebből írunk kedden.Ha esetleg tudod a választ akkor légyszí küldd el nekünk a valkodia@citromail.hu e-mail-re!Előre is köszönjük Szia.
#5
Elküldve: 2008. december 27. - 17:24:01
Üdv.
Segítséget szeretnék kérni 2 feldatban..Összetettek, de remélem tudtok/nak segíteni.
1,Kénsavval közömbösítettük a nátrium-hidroxid és kalcium-hidroxid oldatának keverékét. Hány tömeg%-os volt a kénsav, ha a reakció során 7,1 g nátrium-szulfát és 4,35 g kalcium-szulfát keletkezett, miközben 36,75 g kénsav fogyott?
2,Összekeverünk 2 g kénport 2,8 g vasporral.
A keveréket hevítve beindítjuk a reakciót. A lehűlt reakcióterméket híg kénsavban oldjuk, és az oldódáskor kén-hidrogén-gáz mellett még 0,01 g hidrogéngáz is keletkezik. A reakció végén nem marad elemi kén.
A kiindulási keverékben levő kén hány tömeg%-a szublimált a reakció során fejlődő hő hatására?
Lécci ide írjatok! Ha lehet részetesebb megoldás kellene: legendi.reni@citromail.hu
Segítséget szeretnék kérni 2 feldatban..Összetettek, de remélem tudtok/nak segíteni.
1,Kénsavval közömbösítettük a nátrium-hidroxid és kalcium-hidroxid oldatának keverékét. Hány tömeg%-os volt a kénsav, ha a reakció során 7,1 g nátrium-szulfát és 4,35 g kalcium-szulfát keletkezett, miközben 36,75 g kénsav fogyott?
2,Összekeverünk 2 g kénport 2,8 g vasporral.
A keveréket hevítve beindítjuk a reakciót. A lehűlt reakcióterméket híg kénsavban oldjuk, és az oldódáskor kén-hidrogén-gáz mellett még 0,01 g hidrogéngáz is keletkezik. A reakció végén nem marad elemi kén.
A kiindulási keverékben levő kén hány tömeg%-a szublimált a reakció során fejlődő hő hatására?
Lécci ide írjatok! Ha lehet részetesebb megoldás kellene: legendi.reni@citromail.hu
#6
Elküldve: 2008. március 08. - 20:48:31
hétfőn írok kémiából tzt,és a segítségeteket kérem!
milyen töltésű a klóratom?
miért?
milyen töltésű a kloridion?
miért?
magnéziumion
protonszáma:
elektronszáma:
1 móljámak tömege:
mennyi a tömege
1 mól nátrium-szulfidnak?
2 mól klórgáznak?
miben különböznek az elemmolekulák és a vegyületmolekulák egymástól?
e-mailem: zso_fi@mailbox.hu F O N T O S!!!!
milyen töltésű a klóratom?
miért?
milyen töltésű a kloridion?
miért?
magnéziumion
protonszáma:
elektronszáma:
1 móljámak tömege:
mennyi a tömege
1 mól nátrium-szulfidnak?
2 mól klórgáznak?
miben különböznek az elemmolekulák és a vegyületmolekulák egymástól?
e-mailem: zso_fi@mailbox.hu F O N T O S!!!!
#7
Elküldve: 2007. június 28. - 10:55:46
Sziasztok. Tudjátok van az Alumíniumon egy oxid-réteg amitől vízben nem kezd el oldódni és nem fog hidrogén fejlődni, szóval szeretném megtudni nem tudja-e valaki hogyan tudom leszedni ezt az oxid-réteget?
Próbálkoztam már lúggal, de nem jött be, lehetőleg otthon megtalálható módszereket írjatok. Előre is kösz. Ja és megköszönném ha az e-mail címemre írnátok: balonz92@gmail.com vagy balonz92@citromail.hu
Próbálkoztam már lúggal, de nem jött be, lehetőleg otthon megtalálható módszereket írjatok. Előre is kösz. Ja és megköszönném ha az e-mail címemre írnátok: balonz92@gmail.com vagy balonz92@citromail.hu
#8
Elküldve: 2005. október 04. - 19:47:13
HOBBIÁLLAT-TENYÉSZTŐ ÉS FORGALMAZÓ (OKJ 53 6203 07)
Tanfolyam indul!Helyszín: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar.
Szakképz. megszerzésének előfeltételei:
-középiskolai érettségi, v.
-állattenyésztési szakképesítés, v.
-állattenyésztési ismereteket is tartalmazó általános szakképesítés, v.
-2 év állattenyésztői gyakorlat.
A képzés távoktatásos rendszerben történik,konzultációs formában.A konzultációk hétvégeken,előzetesen egyeztetett időpontokban kerülnek megrendezésre. A konzultációkon a KAPOSVÁRI EGYETEM oktatói és a különböző témakörök elismert szakemberei tartanak előadást, ill.a résztvevők gyakorlati képzése történik.A tanfolyam elméleti és gyakorlati vizsgával zárul, és OKJ-s szakképesítést ad. A vizsgák letétele nem kötelező, de az oklevélhez szükséges.
A tanfolyam részvételi díja létszámtól függően 80-105.000 Ft (+25.000 Ft vizsgadíj)között várható. A csoportokat szervezők számára 10% kedvezmény biztosított!(A tanfolyam 20 fő jelentkezése esetén indul!)
JELENTKEZÉS ÉS INFORMÁCIÓ:
Simon Norbertnél a 0620/481-37-12-es telefonon, a hobbiallatokj@freemail.hu E-mail címen,vagy levélben az OPTIMIZMUS KHE 7431 Juta Dózsa György u. 84. címen lehet.
Tanfolyam indul!Helyszín: Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar.
Szakképz. megszerzésének előfeltételei:
-középiskolai érettségi, v.
-állattenyésztési szakképesítés, v.
-állattenyésztési ismereteket is tartalmazó általános szakképesítés, v.
-2 év állattenyésztői gyakorlat.
A képzés távoktatásos rendszerben történik,konzultációs formában.A konzultációk hétvégeken,előzetesen egyeztetett időpontokban kerülnek megrendezésre. A konzultációkon a KAPOSVÁRI EGYETEM oktatói és a különböző témakörök elismert szakemberei tartanak előadást, ill.a résztvevők gyakorlati képzése történik.A tanfolyam elméleti és gyakorlati vizsgával zárul, és OKJ-s szakképesítést ad. A vizsgák letétele nem kötelező, de az oklevélhez szükséges.
A tanfolyam részvételi díja létszámtól függően 80-105.000 Ft (+25.000 Ft vizsgadíj)között várható. A csoportokat szervezők számára 10% kedvezmény biztosított!(A tanfolyam 20 fő jelentkezése esetén indul!)
JELENTKEZÉS ÉS INFORMÁCIÓ:
Simon Norbertnél a 0620/481-37-12-es telefonon, a hobbiallatokj@freemail.hu E-mail címen,vagy levélben az OPTIMIZMUS KHE 7431 Juta Dózsa György u. 84. címen lehet.
#9
Elküldve: 2005. október 04. - 14:23:20
Segítséget kérek! Gyerekem feladata, 7-es kémia tananyag.
Határozd meg a következő reakciók típusát részecskeátmenet szerint!
4Na + O2 = 2Na2O
H2 + Cl2 = 2HCl
N2 + 3H2 = ?
2Na + Cl2 = 2NaCl
HCl + H2O = H3O(+) Cl(-)
NH3 + H2O = NH4(+) OH(-)
Határozd meg a következő reakciók típusát részecskeátmenet szerint!
4Na + O2 = 2Na2O
H2 + Cl2 = 2HCl
N2 + 3H2 = ?
2Na + Cl2 = 2NaCl
HCl + H2O = H3O(+) Cl(-)
NH3 + H2O = NH4(+) OH(-)
#10
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 16:02:00
Előre is nagyon-nagyon köszönöm!
Bocsi, de az előzőről lemaradt!
Bocsi, de az előzőről lemaradt!
#11
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 15:59:59
Sziasztok!
Kérlek segítsetek a leckében!
1. Egy két vegyértékű fém oxidját hidrogénáramban redukálunk. 2,4 g fém-oxidból 1,86 g fém keletkezik. Melyik ez a fém-oxid? Milyen anyag keletkezik még a reak-
ció során?
2. Egy két vegyértékű fém 10 g-ja vízzel reagálva 0,5 g hidrogént fejleszt. Melyik ez a fém?
Kérlek segítsetek a leckében!
1. Egy két vegyértékű fém oxidját hidrogénáramban redukálunk. 2,4 g fém-oxidból 1,86 g fém keletkezik. Melyik ez a fém-oxid? Milyen anyag keletkezik még a reak-
ció során?
2. Egy két vegyértékű fém 10 g-ja vízzel reagálva 0,5 g hidrogént fejleszt. Melyik ez a fém?
#12
Elküldve: 2005. augusztus 23. - 14:43:52
Sziasztook! ÖÖÖÖ...az a kérdésem hogy tud-e valaki nekem elküldeni "Kémia a háztartásban" címmel egy cikket az emailemre?(jakik@freemail.hu)
Nagyon megköszönném!!!!!
Előre is köszönöm!!
Sziasztoook!
Nagyon megköszönném!!!!!
Előre is köszönöm!!
Sziasztoook!
Topik megosztása:
Oldal 1 / 1