Startlap fórum:: Az emberilélek maga építi fel az egyéni személyiségét - Startlap fórum:

Ugrás a tartalomhoz

Tovább a Startlapra! Startapp mobilon Startlap a Facebookon
Oldal 1 / 1
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

Az emberilélek maga építi fel az egyéni személyiségét Az emberilélek maga építi fel az egyéni személyiségét

#1 Felhasználó nem aktív   Kvazir 

  • Új Tag
  • Pipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 1
  • Csatlakozott: 2016. 12. 19.

Elküldve: 2017. január 24. - 15:15:03

Merész kijelentések, ami arra akar minket terelni, hogy valami vagy valaki túl éli a halált. Pedig NEM!
0

#2 Felhasználó nem aktív   pali 

  • Új Tag
  • Pipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 16
  • Csatlakozott: 2011. 02. 05.

Elküldve: 2011. február 07. - 14:35:55

A számtalan inkarnációk által az emberi lélek felépíti az ő egyéni személyiségét. Pontosan úgy, mint az a megérett, vagy idősödő ember az emlékezésében visszatud látni az ő gondolataira és az érzelmeire, valamint ő visszaidézi magának az átélt eseményeket és a megtett cselekményeket, a távoli gyermekkorról, de mint felnőtt ember, ő mégis minden pontban azonosnak érzi magát a gyermekkel, mely lassan megért a napok és az évek által.
Ugyanígy, az a szabaddá tett lélek olyan messze tud visszaemlékezni, amennyire a gondolat elér és mégis teljesen azonosnak érzi magát mindazokkal az emberi alakokkal, melyeket ő lelkileg megszemélyesített.
A gazdagon árnyalt képekben a lélek követni tudja az ő ”Én”-jének a fokozatos kifejlődését, az első gyenge és erőtlen lényektől, akikhez ez kötve volt, azokig, akik egy hosszadalmas előrehaladás által jobban lettek kifejlődve és még öntudatosabb egyéniségek lettek.

Tehát: Olyan módon mint az ember minden adott időpontban, ő egy összege az élete tartalmának, úgy lesz annak a szabaddá tett léleknek az egyéni személyisége; összege az összes előző földi élet gondolatainak, érzelmeinek, cselekedeteinek és az élményeinek.

Az Ifjabbaknak (az emberiség lelki vezetői-védőlelkei-angyalai) a részére egy más módon viszonylanak az inkarnációk. Amikor az Ifjabbak megígérték az Istennek, hogy ők az embereknek a vezetőik és a nevelőik lesznek, ők akkor magasan kifejlődött egyéniségek voltak. Az ő visszatekintésük arra a létre, amit ők mint emberek éltek, ez leginkább akkor olyan lesz – hogy egy igen könnyen érthető földi képet használjunk – mint azoknak a női és a férfi színészeknek, akik az emlékezésükben felidézik magukban azokat a színházi alakokat, akiket ők az évek folyamán megszemélyesítettek, az ő tehetségük és az ő képességük által. Ezek közötti alakoknál a színész azokat fogja kiválasztani, akik az ő egyéniségéhez a legközelebben álltak és akiket ő az előadás alatt meg tudott személyesíteni, az ő egyéni művészetének az ügyessége által. Hasonló módon fogják az Ifjabbak is a visszatekintő emlékezésben, leginkább azokhoz vonni magukat és leginkább azokkal az emberekkel azonosítani magukat, akiknek a legtisztább és a legnemesebb jelleget sikerült nekik átadni, az ő lelküknek a kiemelkedett egyéniségéből.

Úgy mint a színész amikor leveti magáról az álarcát, amikor elhagyja a színpadot és megmutatja magát a valóságban úgy, mint amilyen ő, így fogják ezt az Ifjabbak is tenni – amikor ők a halál bekövetkezésében elhagyják a Föld színterét és újból felébrednek egy tiszta eszméletre –, hogy levetik az emberi álarcot és megmutatkoznak, mint magas egyéniségek, mint amilyenek voltak, mielőtt beléptek a Föld gömbjének a színpadára, hogy részt vegyenek ebban a nagy világi drámában.

Azok az Idősebbek, (az elesett Istennek a gyermekei,-az emberitest teremtői) akik a saját önhatalmú emberi testekké válásuk által, a Megtorlási törvény alá vetették önmagukat, mindnyájuknak – inkarnáció-inkarnáció után – ismét újjá kell hogy építsék az ő egyéniségeiket, melyek a Sötétség által meg lettek törve és el lettek torzítva. De Isten az Ő bensőséges részvétében, ezeknek a boldogtalanná tett lényeknek, megadja a lehető legnagyobb segítséget azáltal, hogy amennyire csak ezt lehet, eltörli a visszaemlékezést mindarról, amit ők átéltek a Földnek a megteremtése előtt, úgyhogy ők így, amennyire ez látható, olyanok mint az emberi lelkek.

Úgy mint minden szabaddá tett emberi lélek vissza tud látni az ő küzdelmére ki a Sötétségből és előre a Világosság felé, az Isten is így tudja követni az Ő küzdelmét, ki a Sötétségből az elmúlt örökléten át, amíg a végleges győzelem megtörtént. Az Istennek ezzel szemben ez nem egy visszatekintés az emlékezésben, hanem egy élmény a jelenben; mert mivelhogy Ő minden időt magában visel – úgy a végsőt, mint a végtelent – az Ő mindent egybefoglaló Gondolatában, az idő fogalom nem létezik az Ő részére.

Üdv. Pali [AL
0

Oldal 1 / 1
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó