Elküldve: 2006. október 06. - 12:17:49
Tisztelt Hajós András!
Tisztelt, (mert bár ha jól gondolom a magam 73’-as születésével sorolhatom magam azon generáció tagjának, melyhez Ön is tartozik) - mégsem érzem ildomosnak a tegeződést, sőt a tisztelet ily módon való kifejezett jeleként is, magázva írok Önnek!
TISZTELEGVE, mert mint közéleti szereplő ÖSZINTÉN vállalta véleményét, mert mint értelmiségi KÖTELESSÉGÉNEK érezte elmondani azt, mert bár megtehette volna NEM HALLGATOTT, és mindezt oly módon tette, hogy azzal az ŐSZINTESÉG alapvető morális és erkölcsi értékén túlmutató olyan társadalmi és politikai értékek mellett is tanúságot tett, mint a:
A SZÓLÁS és VÉLEMÉNY SZABADSÁGA,
a SZABAD és SOKSZÍNŰ SAJTÓ,
az ÉRTELMISÉG FÜGGETLENSÉGE,
vagy éppen a KÖZÉLETBEN SZEREPLŐK FELELŐSSÉGE A TÁRSADALOMÉRT.
Mi, ha nem ez a megfelelő időben és alkalommal egy színész, zenész, humorista, publicista, egyáltalán bármely értelmiségi kötelessége, ha akik hivatalból erre tették az életüket, mint politikusok, közfunkciót ellátók - megkérdőjelezik mindezt szavaikkal és tetteikkel?!
Sajnáltam, mikor a kollégái nem ezt látták mondandója mögött, még ha nem értettek is vele egyet!
Mert mit is tett?
Tudatosan vállalta a véleményét, mindezt függetlenítette a saját politikai nézeteitől, vagy egzisztenciális problémáitól azzal is, hogy ezt a HÍR TV-ben tette meg.
Miért is lényeges, hogy ott tette?
Az Ön dolga elmondani, de a magam józan eszével is belátom, hogy nem árulást, nem polgár, vagy kolléga pukkasztást követett el, hanem az én olvasatomban ezzel is igyekezte kifejezni véleményének függetlenségét annak terepétől, lett légyen az jobboldali, vagy bal-liberális - tisztelve ha úgy tetszik a SZABAD és SOKSZÍNŰ sajtó értékét is!
Megtörni igyekezett egy olyan 1,5 évtizedes rossz és átkos szokást, hogy egy értelmiséginek valamelyik oldalhoz tartoznia kell, hogy ha átmegy a másik térfélre égbekiáltó bűnt követ el, mert rájátszik azok, vagy a másikak kezére!
Alapvető problémát érzek abban, ha egy médiát, vagy értelmiségit meg kellene határoznia bármely ideológiai, vagy politikai nézetnek, illetve pontosítok: el kellene zárkóznia valamelyiktől is, mely a parlamentáris demokrácia alapértékein áll!
A liberalizmus, a konzervativizmus, vagy a szocialista eszmekör egyike nélkül sem létezne az, amit ma úgy hívunk parlamentáris demokrácia, vagy az egyéni szabadságjogok tisztelete, vagy a szolidáris állam.
Ugyanígy magyar rendszerváltást sem lehet elképzelni (mindegy milyen mértékűnek is tartjuk) ezen értékek mentén körvonalazódott politikai közösségek és későbbi pártok: azaz a reform-kommunisták, a demokratikus ellenzék, vagy éppen a népi írók nélkül…
Hogy lehet az egyik nélkül elképzelni a másikat? Ha hangsúlyeltolódás van is egyik, vagy másik irányba, olyan alapvető értékeket köszönhetünk mindegyiknek, hogy démonizálni, elutasítani, szélsőségbe taszítani bármelyiket is azzal, hogy az ördögtől van - zsákutcába vezet…
Ilyen vádak léteznek a médiában is, úgy mint a bal-liberális sajtóuralom, vagy a Hír TV szélsőjobbal való összemosása, de sorolhatnánk a különböző médiumokat és a rá aggatott jelzőket…
Szerény véleményem szerint Ön ezzel is a fenti megosztottság elutasítását igyekezett kifejezni és nem azt, hogy az anyatévé (azaz az RTL klub) nem engedné meg mindezt.
Mi lenne, ha az Ön kollégái is hasonlóan Önhöz, elrugaszkodnának ettől a szemlélettől?! Mi lenne, ha nem démonizált térfelekben gondolkodna akár a Heti Hetes tisztelt (és örömmel nézett) stábja is?! Mi lenne, ha már a politikusok elfelejtették mit is tettek és miért ezért az országért minden vitájuk ellenére is a rendszerváltás pillanatában - kitöltenénk, újra értékekkel ruháznánk fel annak közösen létrehozott kereteit?!
Le kellene venni az ideológiai szemüvegeket, el kellene felejteni a pártkötődéseket, a személyes érdekeket és FÜGGETLEN ÉRTELMISÉGIKÉNT – ahogy azt Ön is tette – szemlélni a magyar politikát!!! (Persze fel is lehet vállalni egy pártkötődést, de akkor azt is tegyük meg nyilvánosan, ne a függetlenség álcája alatt bujkálva lapítsunk!)
Ha a gyerekünk hazudik, ha a diákunk puskázik, megdorgáljuk, mert hiszünk benne, hogy erre kell nevelnünk! A személyes felelőségét hangsúlyozzuk, mikor arra hivatkozik, hogy mindenki ezt csinálja, mert ha nem tennénk, gazembert nevelnénk belőle!
Miért kellene más mércével illetnünk az ország első számú emberét, akinek példát kellene mutatnia?! E miatt a szemüveg miatt?!
Mélyen megdöbbentem, mikor valamelyik kollégája sajnálkozva IDEALISTÁNAK, NAÍVNAK nevezte Önt! Legyen rá büszke!
Mert megkérdezném színész, zenész, író, egyáltalán bármely művész társától: nem ezekről az ideákról, naivitásról szól a kultúra, értékeink, melyekre a gyermekeinket tanítjuk, vagy nem éppen az Önök feladata felidézni azok legjobbjait a színpadon?! Nem az ezeket létrehozó emberekre nézünk fel és állítjuk őket példaképnek?! Miért gondoljuk, hogy ez csak a múlt, és a XXI. században a naivitást fel kellene váltania a pragmatikus, ha a cél érdeke azt kívánja hazug politikának?! Vagy az Önök esetében a színésznek (bármely művésznek vagy értelmiséginek) csak a maga színpadán kellene eljátszania ezeket az elveket, a magán és közéletben nem?! Ennyi erővel a színészet is puszta pénzkereset és a könnyek, a humor a színpadon is csak álca a fizetségért, ha nem hisznek azokban a naiv, idealista irományokban, melyeket színpadra visznek… Vagy az évek, a pénzkereset kiölné a színészből a naivitást és profiként már manipulálja a nézőt, ahogy a politikus is választóját, mikor elfelejti miért is lett politikus?!
Nem hiszem, mert naiv vagyok!
Így igenis legyünk IDEALISTÁK, NAÍVAK elveinkben és a mindennapi GYAKORLATOT is ez a szemlélet vezesse, mert ezt kaptuk, és ezt adjuk tovább gyermekeinknek, erről szól a kultúránk… Önök hivatottak ezt a maguk helyén a leginkább képviselni, ahogy ezt Hajós András meg is tette a maga nézetei és elvei alapján!
Tisztelettel:
Bozóki János
Kecskemét
Súgó
