mire mit szólózzunk!!!!
#21
Elküldve: 2005. szeptember 19. - 15:53:16
"Szűkebb kultúrkörnyezetünkben 7 fokú (diatónikus) hangrendszert használunk , elsősorban ebből is a legáltalánosabbat a modális hangrendszert ami általános iskolai tanulmányainkban dó-re-mí-fá-szó-lá-ti néven volt megtalálható. Ez egy jól áttekinthető rendszer, amin keresztül bemutathatóak azok a zenei vonzások melyek nélkülözhetetlenek az improvizáció megértéséhez és használatához.
Vegyük alapul ezt a 7 hangot mondjuk "C"-ről. Kezdődhetne bármi másról is de így nem kell előjegyzéssel bajlódnunk. Ezek ugyanis minden hangnemre igazak
A szomszédos hangok egymástól szekund távolságra vannak. "C"-től a "D" nagyszekund, "D"-től az "E" nagyszekund, "E"-től az "F" kisszekund stb. Így logikusan következik hogy minden második hang (szekund+szekund) az valamilyen terc lesz.
Ha így szépen elindulnunk tercenként, akkor a második oktáv végére érkezünk meg újból az alaphangra. Tulajdonképpen mind a 7 hangot érintettük csak nem szekundos hanem terces elrendezésben. Az is leolvasható hogy az első oktáv után azok a hangok jöttek amelyek az első oktávban kimaradtak. Miért is írtuk fel mindezt? A harmóniák megértésében fontos szerepe a terceknek. A harmóniák alaphelyzetben tercekből épülnek fel. Hogy miért épp tercekből? A felhangrendszerben találjuk a választ. Roppant érdekes hogy a felhangrendszer elején egy domináns szeptim van. Tehát a megszólaltatott hang részeként ott szól benne. Hallani nem halljuk de érezzük. A gitáron pl. remekül előlehet csalogatni ezeket a hangokat, főleg ha torzitós gitárt használunk. Ezért is nevezzük az akkordokat más szóval harmóniáknak. Benne van a nevében harmónikus a fülnek. Ha tehát ezeket a hangokat "fürtszerüen" egy akkordnak írjuk fel akkor (jelen példánkban) megkapjuk a dó hangsorhoz tartozó az az, az első fokhoz tartozó 7-es hangzatot.
Már most az elején leszögezném hogy ezt így ebben a formában nem használjuk. Ha zongorán lejátszátok ezt a harmóniát rögtön kiderül miért...))) Viszont minden olyan információt hordoz amit tudnunk kell az adott akkordról. Miután ez az első fokú Tonikai akkordunk (hogy mi is az a tonika meg első fok, arról egy kicsit később), nézzük is meg rögtön hogy mi minden van benne.
AKKORJELZÉSEK
Minden 7 fokú akkordot 2 részre lehet osztani: Törzshangokra és szinezőhangokra. A törzshangok adják az akkord funkcióját, azaz ezek a hangok adnak feladatot az akkordnak. Hogy mik ezek a feladatok részletesen fogjuk tárgyalni. A szinezőhangok mint a nevében is benne van szineznek de a harmónia funkcióját nem tudja megváltoztatni.
Nézzük át hangonként és fejtsük meg miminden van itt. Az eső 3 hang tehát a C-E-G a hármashangzat, a legegyszerűbb akkordforma. Itt N3 után egy K3 jön. Ezt a harmóniát nevezzük dúrnak. Jelzésében csak a kezdőhang betüjét írjuk nagybetüvel és ez autómatikusan azt jelenti hogy a harmónia dúr.
Tehát ez egy C dúr. De ezeket a tercfelrakásokat lehetne variálni. Összesen 4 féleképpen és így 4 féle hármahangzatunk van. Az első amit néztünk a dúr amikor az alaphangra egy N3 és arra egy K3. Itt a következőben az alaphangra egy K3 majd arra egy N3. Ezt az akkordot nevezzük moll akkordnak. Jelzése "m" vagy csak egy vízszintes vonal "-".
A következő amikor 2 kistercet épitünk fel, ez a szűkitett idegen kifejezéssel diminished amit dim-nek is szoktak rövidíteni
#22
Elküldve: 2005. szeptember 19. - 12:56:45
Viszonylag régóta nyomatom a dolgokat, de a modális skálák szerepét, fontosságát, alkalmazását még senki sem tudta értelmesen elmagyarázni. Tudnál segíteni ezügyben?
Thx/Üdv
#24
Elküldve: 2005. szeptember 18. - 20:35:37
#25
Elküldve: 2005. szeptember 18. - 14:47:12
Nálam talán pont az a baj, amit mondtál. A volt tanárom sok mindent elmagyarázott, sok mindent értek. De nem voltak olyan gyakorlatok, amivel megtaláltam volna az utat, amelyen a temérdeknyi elméletet magában hordozó agyamtól a fakezemig eljutna az információ.
#26
Elküldve: 2005. szeptember 18. - 13:57:55
#27
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 22:40:01
mamapaci.. egy egyszerű kérdés... még ha nem ia topichoz kapcsolódik szorosan, de akkoris.
egy magamfajta audidakta zenészpalánta merrefelől szedhet magára olyan tudást, hogy értse, és mindennaposnak vélje az olyan szóhasználatot, mint amit te produkáltál nemrég.
no.. szépen megcsavartam:)
tehát hol és miből tudok én tanulni zeneelméletet magamtól tanár nélkül, hogy értsem és tudjam tanulni?
#29
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:54:08
De az utolsó két ütemben az I-VI-II-V. azért általános, nem? Azaz azt sokszor belejátsszák...?
#30
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:47:20
#31
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:39:12
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik a szélesebb körben elfogadott jazz-blues akkordkör az alábbiak közül:
|| F7 | Bb7 | F7 | F7 |
| Bb7 | Bb7 | F7 | D7alt |
| Gm7 | C7 | F7 | C7 ||.
vagy:
|| F7 | Bb7 | F7 | Cm7 F7 |
| Bb7 | Bdim | F7 | A-félszűk D7alt |
| Gm7 | C7alt | F7 D7alt | Gm7 C7alt |.
Köszi!
- Szendőfi Balázs -
#32
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:12:58
Nézzük a leírt példát a Cmaj7- re a d dúr felbontás nem más mint egy C /6 9 11#. De sokkal egyszerűbb a D/C-re gondolni mert a dúr és moll hármashangzatok nagyon egyszerű homogén hangzások és "eltolva" nagyon érdekesen szólnak. Ez a példa a lid hangsorból jön ami a ion hangsortól abban különbözik hogy itt felemelt IV fok van tehát nem 11 hanem 11# Ezt nagyon szeretik főleg a jazz muzsikusok miután dúr major tonikai állapotban a 11 érzékeny hangnak számít miután Kisszekund távra van a dúrjelleget adó terctől ami az egyik legfontosavbb funkciót adó hang. Így szólónál ha ezen a hangon ugrálunk beletörik a fülünk de ha felemeljük mint a lidnél akkor megszünik ez a szekundszrlódás és akkor már barón szól. Ennek egyik gyönyörű példája a hármashangzatban való kijátszása
#33
Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:00:06
#34
Elküldve: 2005. szeptember 16. - 23:50:47
Végy egy Cmaj7 akkordot. Nézzük meg milyen hangokból áll ez a harmónia: C E G H, és ha tovább bővítjük akkor folytathatnák D F# A. Tehát csináltunk belőle rögtön egy Cmaj13-mat. Nézzük meg, hogy ebből a hét hangból milyen 3mashangzatokat tudunk összerakni. Pl. H-. Leegyszerűsítve a dolgot, rájövünk hogy a Cmaj és a H- enharmonikus akkordok.
"No hát akkor te ott, a piros gitárral, gyere ki, szippanj rá a jazzchorusra és fogjál nekem egy Cmaj7-est. Én pedig a Luke Musicmanemmel (mi mással), játszani fogok rá egy H moll skálát." És lám, nem szólt rosszul. Sőt, igen jól szólt... "Tehát gyerekek, felejtsétek el a modális skálákat, mostantól keressetek enharmonikus hangzatokat jól."
Szóvá tettem ezt a magamfajta mezei zenész kollegáknak, hogy vajh' hallotak-é már ezekről az enharmonikus skálákról valamit. Az eredmény negatív. Hát most bevállalom és felteszem eme kérdést itt a szájbertérben is, hátha értő fülekre (szemekre) találok. Mert félve bár, de alkalmazom néha ezt a metódust, és még senki nem szólt rám, hogy nézessem meg az ujjaimat egy kéz-spezialistával, mert valami lehet nincs rendben.
Σ: Valóban létezik ilyen improvizációs metódus, vagy csak rossz álom volt az egész?
Nos késő esti szófosásomnak ezennel véget is vetek és nem iszok több sört. :)
#35
Elküldve: 2005. szeptember 16. - 19:08:20

Súgó



