Startlap fórum:: mire mit szólózzunk!!!! - Startlap fórum:

Ugrás a tartalomhoz

Tovább a Startlapra! Startapp mobilon Startlap a Facebookon
  • 2 Oldal +
  • 1
  • 2
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

mire mit szólózzunk!!!!

#21

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 19. - 15:53:16

Elég régóta tanítok és hosszú évek óta visszatérő probléma a z improvizáció illetve az elmélet tanításának hiánya. Illetve sokan tanítanak de igazán jó átfogó magyar nyelvű tankönyv még nincs. Ezért készítettem egy ( bár azt kifejezetten gitárosok számára ) egy improvizációs füzetet amiben 24 standerdre írtam különböző elgondolások alapján szólót cd melléklettel. Bár eléggé tanárhoz kötött miután a megtanult szólókat át is kell beszélni hogy mi miért történt és így már lehet haladni. De sézükség van egy olyan improvizációs-elmélet könyvre ami minden hangszeren használható és tele van feladatokkal fokozatosan felépítve az anyagot. Hát ennek megírsát kezdtem nem olyan rég ami kitudja meddig tart. A fejemben összeállt már az egész de hogy mikor tudok leülni a PC-hez... illetve a feladatok jó összeállítása sem egyszerű feladat. Na abban többek között választ fogsz kapni a kérdésedre. Itt az első jegyzeteimet közlöm de sajnos a hangsoroknál még nem tartok majd ha kész lessz az is azt is ide ollózom. Sajnos a szöveghez tartozó ábrákat nem tudom ide tenni
"Szűkebb kultúrkörnyezetünkben 7 fokú (diatónikus) hangrendszert használunk , elsősorban ebből is a legáltalánosabbat a modális hangrendszert ami általános iskolai tanulmányainkban dó-re-mí-fá-szó-lá-ti néven volt megtalálható. Ez egy jól áttekinthető rendszer, amin keresztül bemutathatóak azok a zenei vonzások melyek nélkülözhetetlenek az improvizáció megértéséhez és használatához.
Vegyük alapul ezt a 7 hangot mondjuk "C"-ről. Kezdődhetne bármi másról is de így nem kell előjegyzéssel bajlódnunk. Ezek ugyanis minden hangnemre igazak


A szomszédos hangok egymástól szekund távolságra vannak. "C"-től a "D" nagyszekund, "D"-től az "E" nagyszekund, "E"-től az "F" kisszekund stb. Így logikusan következik hogy minden második hang (szekund+szekund) az valamilyen terc lesz.

Ha így szépen elindulnunk tercenként, akkor a második oktáv végére érkezünk meg újból az alaphangra. Tulajdonképpen mind a 7 hangot érintettük csak nem szekundos hanem terces elrendezésben. Az is leolvasható hogy az első oktáv után azok a hangok jöttek amelyek az első oktávban kimaradtak. Miért is írtuk fel mindezt? A harmóniák megértésében fontos szerepe a terceknek. A harmóniák alaphelyzetben tercekből épülnek fel. Hogy miért épp tercekből? A felhangrendszerben találjuk a választ. Roppant érdekes hogy a felhangrendszer elején egy domináns szeptim van. Tehát a megszólaltatott hang részeként ott szól benne. Hallani nem halljuk de érezzük. A gitáron pl. remekül előlehet csalogatni ezeket a hangokat, főleg ha torzitós gitárt használunk. Ezért is nevezzük az akkordokat más szóval harmóniáknak. Benne van a nevében harmónikus a fülnek. Ha tehát ezeket a hangokat "fürtszerüen" egy akkordnak írjuk fel akkor (jelen példánkban) megkapjuk a dó hangsorhoz tartozó az az, az első fokhoz tartozó 7-es hangzatot.
Már most az elején leszögezném hogy ezt így ebben a formában nem használjuk. Ha zongorán lejátszátok ezt a harmóniát rögtön kiderül miért...))) Viszont minden olyan információt hordoz amit tudnunk kell az adott akkordról. Miután ez az első fokú Tonikai akkordunk (hogy mi is az a tonika meg első fok, arról egy kicsit később), nézzük is meg rögtön hogy mi minden van benne.

AKKORJELZÉSEK


Minden 7 fokú akkordot 2 részre lehet osztani: Törzshangokra és szinezőhangokra. A törzshangok adják az akkord funkcióját, azaz ezek a hangok adnak feladatot az akkordnak. Hogy mik ezek a feladatok részletesen fogjuk tárgyalni. A szinezőhangok mint a nevében is benne van szineznek de a harmónia funkcióját nem tudja megváltoztatni.
Nézzük át hangonként és fejtsük meg miminden van itt. Az eső 3 hang tehát a C-E-G a hármashangzat, a legegyszerűbb akkordforma. Itt N3 után egy K3 jön. Ezt a harmóniát nevezzük dúrnak. Jelzésében csak a kezdőhang betüjét írjuk nagybetüvel és ez autómatikusan azt jelenti hogy a harmónia dúr.

Tehát ez egy C dúr. De ezeket a tercfelrakásokat lehetne variálni. Összesen 4 féleképpen és így 4 féle hármahangzatunk van. Az első amit néztünk a dúr amikor az alaphangra egy N3 és arra egy K3. Itt a következőben az alaphangra egy K3 majd arra egy N3. Ezt az akkordot nevezzük moll akkordnak. Jelzése "m" vagy csak egy vízszintes vonal "-".

A következő amikor 2 kistercet épitünk fel, ez a szűkitett idegen kifejezéssel diminished amit dim-nek is szoktak rövidíteni
0

#22

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 19. - 12:56:45

Üdv!

Viszonylag régóta nyomatom a dolgokat, de a modális skálák szerepét, fontosságát, alkalmazását még senki sem tudta értelmesen elmagyarázni. Tudnál segíteni ezügyben?

Thx/Üdv
0

#23

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 19. - 11:43:41

Értem. Azért kösz.
0

#24

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 18. - 20:35:37

Nehéz ügy mert a kollégákat mint zenészeket ismerjük amikor halljuk őket tudjuk hogy játszanak. De nem ülünk az óráikon ezért fogalmam sincs hogy tanítanak....
0

#25

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 18. - 14:47:12

Ha már itt tartunk, a honlapodon irva vagyon, hogy magánban sajnos nincs lehetőséget tanítani. :( Balázst is kérdeztem, de téged is megkérdezlek, hátha, mint gitáron játszó zenész könnyebben tudsz válaszolni arra a kérdésre, hogy kit tudnál ajánlani Budapesten, akinél elméletet-gyakorlatot lehetne tanulni magánúton.

Nálam talán pont az a baj, amit mondtál. A volt tanárom sok mindent elmagyarázott, sok mindent értek. De nem voltak olyan gyakorlatok, amivel megtaláltam volna az utat, amelyen a temérdeknyi elméletet magában hordozó agyamtól a fakezemig eljutna az információ.
0

#26

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 18. - 13:57:55

Hát ez azért nehéz ügy mert az elméletet úgy érdemes tanulni ha tudod vkivel kontrollálni hogy amit megértettél azt jól teszed-e. A másik hogy megérteni egyszerűbb feladat mint alkalmazni. Szóval sok sok feladatot kellene megoldanod mellette ahhoz hogy igazán jól tudd alklamazni,és ahhoz is vki sgítség kellene, szóval én azt gondolom hogy hamar elakadnál ha egyedül tanulnál. De igazából nem is tudok ilyen irodalmat mondani ahol egyedül haladhatnál
0

#27

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 22:40:01

üdv.
mamapaci.. egy egyszerű kérdés... még ha nem ia topichoz kapcsolódik szorosan, de akkoris.
egy magamfajta audidakta zenészpalánta merrefelől szedhet magára olyan tudást, hogy értse, és mindennaposnak vélje az olyan szóhasználatot, mint amit te produkáltál nemrég.
no.. szépen megcsavartam:)
tehát hol és miből tudok én tanulni zeneelméletet magamtól tanár nélkül, hogy értsem és tudjam tanulni?
0

#28

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 10:42:20

Ja hát ugye mint zárókadencia
0

#29

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:54:08

Köszi!

De az utolsó két ütemben az I-VI-II-V. azért általános, nem? Azaz azt sokszor belejátsszák...?
0

#30

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:47:20

Szia Balázs fogalmam sincs talán az első miután az egyszerűbb de a második variáció 7. ütemében lévő F7-et kvint basszussal tehát F7/C-vel ha játszod akkor szép krom basszusvezetést kapsz
0

#31

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:39:12

Szia, Miki!

Azt szeretném kérdezni, hogy melyik a szélesebb körben elfogadott jazz-blues akkordkör az alábbiak közül:

|| F7 | Bb7 | F7 | F7 |
| Bb7 | Bb7 | F7 | D7alt |
| Gm7 | C7 | F7 | C7 ||.

vagy:

|| F7 | Bb7 | F7 | Cm7 F7 |
| Bb7 | Bdim | F7 | A-félszűk D7alt |
| Gm7 | C7alt | F7 D7alt | Gm7 C7alt |.

Köszi!

- Szendőfi Balázs -
0

#32

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:12:58

Tulajdonképpen ha tudod hogy ezek miért szólnak jól, akkor jó esélyeid vannak arra hogy ezen logika alapján te magad gyárts magadnak motivumokat. A módszer hogy az adott akkordra vmilyen más skálát játszunk az mint az előbb írtam egyfajta sokak által szívesen használt elem.
Nézzük a leírt példát a Cmaj7- re a d dúr felbontás nem más mint egy C /6 9 11#. De sokkal egyszerűbb a D/C-re gondolni mert a dúr és moll hármashangzatok nagyon egyszerű homogén hangzások és "eltolva" nagyon érdekesen szólnak. Ez a példa a lid hangsorból jön ami a ion hangsortól abban különbözik hogy itt felemelt IV fok van tehát nem 11 hanem 11# Ezt nagyon szeretik főleg a jazz muzsikusok miután dúr major tonikai állapotban a 11 érzékeny hangnak számít miután Kisszekund távra van a dúrjelleget adó terctől ami az egyik legfontosavbb funkciót adó hang. Így szólónál ha ezen a hangon ugrálunk beletörik a fülünk de ha felemeljük mint a lidnél akkor megszünik ez a szekundszrlódás és akkor már barón szól. Ennek egyik gyönyörű példája a hármashangzatban való kijátszása
0

#33

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 17. - 09:00:06

Én gondolom a Pisti arra gondolt illetve azt próbálta érzékelteni hányféleképpen lehet egy azon dolgot eljátszani, és erre mutatta a hármashangzatbontást. Tulajdonképpen ha belegondolsz 12 hang ismétli egymást kromatikusan és mindenki ebből válogat. Vannak törvényszerűségek amelyeket vagy megtanulunk vagy tapasztalat útján teszünk szert (az autodidakta zenészek) és ami azt a sokszínüséget adja nevezetesen hogy olyan sokféleképpen lehet szólózni az az adja ahogyan megközelítjük a kérdést. Tehát hogy milyen logia alapján játszunk. Ebbő laz egyk ez amit te itt pl-nak hoztál fel. Szükebb kultúrkörnyezetünkben a diatónikus ( 7 fokú) hangrendszert használjuk. a zenei vonzások ( tonika-domináns) is jól követhető ebben a rendszerben ( I fok V fok) a harmóniák ebben a rendszerben tercekből épülnek fel ( ami a felhangrendszerből küvetkezik) és a tercek egymásrapakolásával érkezünk meg az akkordbontásokhoz az un 7-es hangzatokhoz amelyeket sokféle felosztásban lehet játszani többek között hármashangzat felosztásokkal. C dúr esetében ez C dúr, d-moll, e-moll, F dúr, G dúr, a-moll, h szűkitett,
0

#34

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 16. - 23:50:47

Valamikor még tavaly nyáron Alapi Pista bácsi tartott egy kurzust a Gitármánia nevezetű táborban, hasonló témát is érintve. Konkrétan egy példát szeretnék felhozni. Pista bácsi a következőket mondta:
Végy egy Cmaj7 akkordot. Nézzük meg milyen hangokból áll ez a harmónia: C E G H, és ha tovább bővítjük akkor folytathatnák D F# A. Tehát csináltunk belőle rögtön egy Cmaj13-mat. Nézzük meg, hogy ebből a hét hangból milyen 3mashangzatokat tudunk összerakni. Pl. H-. Leegyszerűsítve a dolgot, rájövünk hogy a Cmaj és a H- enharmonikus akkordok.

"No hát akkor te ott, a piros gitárral, gyere ki, szippanj rá a jazzchorusra és fogjál nekem egy Cmaj7-est. Én pedig a Luke Musicmanemmel (mi mással), játszani fogok rá egy H moll skálát." És lám, nem szólt rosszul. Sőt, igen jól szólt... "Tehát gyerekek, felejtsétek el a modális skálákat, mostantól keressetek enharmonikus hangzatokat jól."

Szóvá tettem ezt a magamfajta mezei zenész kollegáknak, hogy vajh' hallotak-é már ezekről az enharmonikus skálákról valamit. Az eredmény negatív. Hát most bevállalom és felteszem eme kérdést itt a szájbertérben is, hátha értő fülekre (szemekre) találok. Mert félve bár, de alkalmazom néha ezt a metódust, és még senki nem szólt rám, hogy nézessem meg az ujjaimat egy kéz-spezialistával, mert valami lehet nincs rendben.

Σ: Valóban létezik ilyen improvizációs metódus, vagy csak rossz álom volt az egész?

Nos késő esti szófosásomnak ezennel véget is vetek és nem iszok több sört. :)
0

#35

  • Csoport: Guests

Elküldve: 2005. szeptember 16. - 19:08:20

Itt megtárgyalhatjuk az esetlegesen felmerülő kérdéseinket, gondolom sokakat izgat: Mire mit lehet játszani és miért...
0

Topik megosztása:


  • 2 Oldal +
  • 1
  • 2
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó