Startlap fórum:: Szabó P. Szilveszter - Startlap fórum:

Ugrás a tartalomhoz

Tovább a Startlapra! Startapp mobilon Startlap a Facebookon
  • 7408 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

Szabó P. Szilveszter

#1 Felhasználó nem aktív   t.agi 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 1.487
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: Tegnap, 20:48 36

Üzenet megtekintéseIdézés: scorpion81 - Dátum: 2014. október 20. - 08:55:30

Jövőre, Veled, Itt
2014.10.19.

Vasárnap lett szívem mélyén...




Scorp! Nagyon köszönöm! Ritkán járok erre, de most éreztem, hogy jönnöm kell... Megint könnyeket csaltál a szemembe. :)
Nekem is a legmeghatóbb jelenet már régóta, mikor Michael végre elindulhat. Ahogy az apjára néz...ahogy utána visszanéz és elmosolyodik végtelen szeretettel és hálával...ahogy utána felnéz az előtte álló útra...csodálatos és megrendítő...
0

#2 Felhasználó nem aktív   karikaguriga 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 5.368
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. október 21. - 17:51:06

Üzenet megtekintéseIdézés: scorpion81 - Dátum: 2014. október 20. - 08:55:30

Jövőre, Veled, Itt
2014.10.19.


:o :) :) Azér' ilyen beszámolót nem olvasok minden ..(azt írnám, minden évben.., de ezzel sűrűn és szintén jól író társakat bántanék meg) :) Köszi

Szerkesztve karikaguriga által: 2014. október 21. - 17:53:49

1

#3 Felhasználó nem aktív   szprof 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 111
  • Csatlakozott: 2013. 08. 11.

Elküldve: 2014. október 21. - 17:29:47

Üzenet megtekintéseIdézés: scorpion81 - Dátum: 2014. október 20. - 08:55:30

Jövőre, Veled, Itt
2014.10.19.

Vasárnap lett szívem mélyén...

Olyan végigélni George és Doris együtt töltött napjait, mint mikor a szerelmeddel együtt töltött vasárnap délutánokra gondolsz. Még élvezed az együttlétet, a meg-megálló pillanatot, összebújást. Még ha a leghétköznapibb dolgokat is csináljátok: csak nézitek a tévét, sürgölődtök a konyhában, kinyittok egy üveg bort. Sőt igazából még édesebbé teszi egy kicsit a "hétköznapiság", az otthonosság. Amitől keserédessé válik az az elmúlás. Nem tudod örökre megállítani az időt, eljön a hétfő, elkezdődik egy újabb szélmalomharc.

George és Doris életében talán sosem adatik meg a péntek esti mámor vagy a szombati szabadság érzése, mindig csak a vasárnap délután a maga keserédességével. S talán a legkülönösebb a kapcsolatukban, hogy annak ellenére, hogy számológéppel összeadva kevés időt tölthetnek együtt, mégis valahol megtalálják egymásban az otthont, a hazatérést a másikban, ami pedig még összeszokott pároknál sem mindig van jelen. Persze ennek az lehet az oka, hogy nem azon múlik tudod-e hány cukorral issza a másik a kávét vagy ismered-e ki a kedvenc színésze, csupán a legtitkosabb gondolatait ismered... Mert a lelketek az, ami talán ugyanazon anyagból van.

Lehet azt gondolni, hogy nem sok jut George és Doris számára: néhány éjszaka, néhány párnába súgott vallomás. Azonban én úgy gondolom, ha már csak néhány rész a lelkükből találkozhatott, összefonódhatott, s az egymásban hagyott és egymásból megőrzött szép emlékekkel újra szétválhatott, minden pillanat megérte, még ha el is jön a vasárnap vége, s eljön egy utolsó érintés...

A tegnapi „leg” pillanat ismét a Michael jelenet volt, melyben olyan mély és sokrétű érzelmek kulminálódnak, ami egyszerűen nem tudja érintetlenül hagyja az ember lelkét, hiába vagy „felkészülve” minden elhangzott szóra…

A tegnapi Michael jelenet félelmetesen hátborzongató volt. Persze mindig átrendezi egy kicsit az ember zsigereit, de most ütötte talán az általam látottak közül a legbrutálisabbat, kivéve a premiert, mikor szinte sokkolt az a jelenet, mert annak ellenére, hogy azelőtt a másik szereposztással láttam a darabot, szinte váratlanul ért az a hatalmas fájdalom, mely elterül a lábaink előtt. Szépen lassan George is beengedi a fájdalmat. Különösen megható, mikor a földön fekszik összegörnyedve. S tudom, hogy furcsa ezt mondani egy 190 centis férfiről, de ekkor olyan kicsinek és törékenynek tűnik. Mintha az ember az ölébe tudná venni és ringatni, mint egy gyermeket. Elvenni, átvenni tőle a fájdalmát.
Gyönyörű volt az „elengedés” pillanata… Hihetetlen bizonyos értelemben, hogy miket túlél az ember. Mekkora fájdalmak járják át a lelked életed során és mégis újra meg újra felkelsz a földről. George sokáig igyekezett a földön tartani Michaelt, azzal, hogy az elvesztése, a hiánya fájdalmáról szinte tudomást sem akart venni. Azzal, hogy még nem tudott könnyeket adni neki. Nagyon megható volt, mikor George végre „útjára engedte” Michaelt és ő visszanézett az apjára és egy kedves mosollyal tudomásul vette, hogy most már talán rendben lesz. Mintha nem csak az apja engedné el Michaelt, hanem mintha Michael sem hagyta volna el az apját, amíg nem érezte azt, hogy megteheti.

Az áthallás az "Utolsó érintés" dalszöveggel nem véletlen... Gyönyörű az dal, s mindig eszembe juttatja a George és Doris által képviselt érzelmeket. Különösen beugrik ez a dal, mikor George az ötödik évfordulón a súlyos vis maior (a.k.a lelkiismeretfurdalás) miatt fogja a bőröndjét és otthagyja Dorist. Akinek az arcán leírhatatlan a fájdalom és lelke teljes kitárásával magában kezd beszélni, s elmondja, hogy ő is vetekedett magában ezzel a gondolattal, hogy ez lesz az utolsó érintés..., de ő képtelen volt "ölelés helyett megölni" George-ot, s "megköszönni, ami szép volt vele".
De mikor George megtörten visszajön és térdre hull visszhangozza Doris lopottan elkapott szavainak jelentését, hogy szereti őt. És a neurotikus kirohanással csupán el akarta nyomni a szavakat, süketté akarta tenni a fülét és csak a saját kiabálását hallani:

„Hangos is azért voltál,
Hogy bátorságod legyen,
Hogy el tudd viselni, amit hang nélkül mondtam,
Hogy még mindig szeretlek, kedvesem.”

Tényleg gyönyörű ez a dal, s a szavai, melyeket kénytelen voltam ellopni. Talán én nem tudok új szavakat, új gondolatokat adni a világnak, csak kiválogatni a magam lelke szerint az ocsúból a búzát, s azt elmondani másoknak.

Hiányoztak már a beszámolóid!Én előző nap láttam a JVI-t és nagy örömmel olvastam a gondolataidat. Engem is nagyon megrázott a Michael jelenet félelmetes drámaisága. Köszönöm, hogy megosztottad érzéseidet! Várom a következőket! :)
2

#4 Felhasználó nem aktív   csubul 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 1.465
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. október 21. - 17:19:03

Kép

Ti gondolom fordítva, de én nagyonnagyonnagyon irigyelem ezért a szerepéért Szilt!
És itt csak a kezdet látszik.:)

Aki nem látta és szeretné prózai színészként látni Szilt, menjen el rá!
2

#5 Felhasználó nem aktív   harmony 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 644
  • Csatlakozott: 2014. 07. 01.

Elküldve: 2014. október 20. - 18:00:56

 Idézés: Szilfanka - Dátum: 2014. október 20. - 17:12:57

http://vivalamusical...-2014-nyertesek

Legjobb musicalszínész új musicalprodukcióban

SZABÓ P. SZILVESZTER
(Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház)

:D :D :D
0

#6 Felhasználó nem aktív   Szilfanka 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 175
  • Csatlakozott: 2012. 04. 02.

Elküldve: 2014. október 20. - 17:12:57

http://vivalamusical...-2014-nyertesek

Legjobb musicalszínész új musicalprodukcióban

SZABÓ P. SZILVESZTER
(Elfújta a szél – Budapesti Operettszínház)
4

#7 Felhasználó nem aktív   Esp86 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 93
  • Csatlakozott: 2014. 02. 01.

Elküldve: 2014. október 20. - 09:38:45

Üzenet megtekintéseIdézés: scorpion81 - Dátum: 2014. október 20. - 08:55:30

Jövőre, Veled, Itt
2014.10.19.

Vasárnap lett szívem mélyén...

Olyan végigélni George és Doris együtt töltött napjait, mint mikor a szerelmeddel együtt töltött vasárnap délutánokra gondolsz. Még élvezed az együttlétet, a meg-megálló pillanatot, összebújást. Még ha a leghétköznapibb dolgokat is csináljátok: csak nézitek a tévét, sürgölődtök a konyhában, kinyittok egy üveg bort. Sőt igazából még édesebbé teszi egy kicsit a "hétköznapiság", az otthonosság. Amitől keserédessé válik az az elmúlás. Nem tudod örökre megállítani az időt, eljön a hétfő, elkezdődik egy újabb szélmalomharc.

George és Doris életében talán sosem adatik meg a péntek esti mámor vagy a szombati szabadság érzése, mindig csak a vasárnap délután a maga keserédességével. S talán a legkülönösebb a kapcsolatukban, hogy annak ellenére, hogy számológéppel összeadva kevés időt tölthetnek együtt, mégis valahol megtalálják egymásban az otthont, a hazatérést a másikban, ami pedig még összeszokott pároknál sem mindig van jelen. Persze ennek az lehet az oka, hogy nem azon múlik tudod-e hány cukorral issza a másik a kávét vagy ismered-e ki a kedvenc színésze, csupán a legtitkosabb gondolatait ismered... Mert a lelketek az, ami talán ugyanazon anyagból van.

Lehet azt gondolni, hogy nem sok jut George és Doris számára: néhány éjszaka, néhány párnába súgott vallomás. Azonban én úgy gondolom, ha már csak néhány rész a lelkükből találkozhatott, összefonódhatott, s az egymásban hagyott és egymásból megőrzött szép emlékekkel újra szétválhatott, minden pillanat megérte, még ha el is jön a vasárnap vége, s eljön egy utolsó érintés...

A tegnapi „leg” pillanat ismét a Michael jelenet volt, melyben olyan mély és sokrétű érzelmek kulminálódnak, ami egyszerűen nem tudja érintetlenül hagyja az ember lelkét, hiába vagy „felkészülve” minden elhangzott szóra…

A tegnapi Michael jelenet félelmetesen hátborzongató volt. Persze mindig átrendezi egy kicsit az ember zsigereit, de most ütötte talán az általam látottak közül a legbrutálisabbat, kivéve a premiert, mikor szinte sokkolt az a jelenet, mert annak ellenére, hogy azelőtt a másik szereposztással láttam a darabot, szinte váratlanul ért az a hatalmas fájdalom, mely elterül a lábaink előtt. Szépen lassan George is beengedi a fájdalmat. Különösen megható, mikor a földön fekszik összegörnyedve. S tudom, hogy furcsa ezt mondani egy 190 centis férfiről, de ekkor olyan kicsinek és törékenynek tűnik. Mintha az ember az ölébe tudná venni és ringatni, mint egy gyermeket. Elvenni, átvenni tőle a fájdalmát.
Gyönyörű volt az „elengedés” pillanata… Hihetetlen bizonyos értelemben, hogy miket túlél az ember. Mekkora fájdalmak járják át a lelked életed során és mégis újra meg újra felkelsz a földről. George sokáig igyekezett a földön tartani Michaelt, azzal, hogy az elvesztése, a hiánya fájdalmáról szinte tudomást sem akart venni. Azzal, hogy még nem tudott könnyeket adni neki. Nagyon megható volt, mikor George végre „útjára engedte” Michaelt és ő visszanézett az apjára és egy kedves mosollyal tudomásul vette, hogy most már talán rendben lesz. Mintha nem csak az apja engedné el Michaelt, hanem mintha Michael sem hagyta volna el az apját, amíg nem érezte azt, hogy megteheti.

Az áthallás az "Utolsó érintés" dalszöveggel nem véletlen... Gyönyörű az dal, s mindig eszembe juttatja a George és Doris által képviselt érzelmeket. Különösen beugrik ez a dal, mikor George az ötödik évfordulón a súlyos vis maior (a.k.a lelkiismeretfurdalás) miatt fogja a bőröndjét és otthagyja Dorist. Akinek az arcán leírhatatlan a fájdalom és lelke teljes kitárásával magában kezd beszélni, s elmondja, hogy ő is vetekedett magában ezzel a gondolattal, hogy ez lesz az utolsó érintés..., de ő képtelen volt "ölelés helyett megölni" George-ot, s "megköszönni, ami szép volt vele".
De mikor George megtörten visszajön és térdre hull visszhangozza Doris lopottan elkapott szavainak jelentését, hogy szereti őt. És a neurotikus kirohanással csupán el akarta nyomni a szavakat, süketté akarta tenni a fülét és csak a saját kiabálását hallani:

„Hangos is azért voltál,
Hogy bátorságod legyen,
Hogy el tudd viselni, amit hang nélkül mondtam,
Hogy még mindig szeretlek, kedvesem.”

Tényleg gyönyörű ez a dal, s a szavai, melyeket kénytelen voltam ellopni. Talán én nem tudok új szavakat, új gondolatokat adni a világnak, csak kiválogatni a magam lelke szerint az ocsúból a búzát, s azt elmondani másoknak.


Köszönöm, szívemből szóltál! Én még azt hiszem egy darabot sem láttam kétszer, de ezen most erősen gondolkozom hogy meg kéne még egyszer nézni, annyira fantasztikus élmény volt!:) Gyönyörű történet két (vagyis három) zseniális színésszel... És amit még nagyon szerettem benne, az a közelség! Anno az első sorban ültem, szó szerint pár méterre játszottak tőlem, ami még plusz rátett egy lapáttal az élményre!:) Remélem még sokáig műsoron lesz hogy minél többen láthassák...
1

#8 Felhasználó nem aktív   scorpion81 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 3.656
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. október 20. - 08:55:30

Jövőre, Veled, Itt
2014.10.19.

Vasárnap lett szívem mélyén...

Olyan végigélni George és Doris együtt töltött napjait, mint mikor a szerelmeddel együtt töltött vasárnap délutánokra gondolsz. Még élvezed az együttlétet, a meg-megálló pillanatot, összebújást. Még ha a leghétköznapibb dolgokat is csináljátok: csak nézitek a tévét, sürgölődtök a konyhában, kinyittok egy üveg bort. Sőt igazából még édesebbé teszi egy kicsit a "hétköznapiság", az otthonosság. Amitől keserédessé válik az az elmúlás. Nem tudod örökre megállítani az időt, eljön a hétfő, elkezdődik egy újabb szélmalomharc.

George és Doris életében talán sosem adatik meg a péntek esti mámor vagy a szombati szabadság érzése, mindig csak a vasárnap délután a maga keserédességével. S talán a legkülönösebb a kapcsolatukban, hogy annak ellenére, hogy számológéppel összeadva kevés időt tölthetnek együtt, mégis valahol megtalálják egymásban az otthont, a hazatérést a másikban, ami pedig még összeszokott pároknál sem mindig van jelen. Persze ennek az lehet az oka, hogy nem azon múlik tudod-e hány cukorral issza a másik a kávét vagy ismered-e ki a kedvenc színésze, csupán a legtitkosabb gondolatait ismered... Mert a lelketek az, ami talán ugyanazon anyagból van.

Lehet azt gondolni, hogy nem sok jut George és Doris számára: néhány éjszaka, néhány párnába súgott vallomás. Azonban én úgy gondolom, ha már csak néhány rész a lelkükből találkozhatott, összefonódhatott, s az egymásban hagyott és egymásból megőrzött szép emlékekkel újra szétválhatott, minden pillanat megérte, még ha el is jön a vasárnap vége, s eljön egy utolsó érintés...

A tegnapi „leg” pillanat ismét a Michael jelenet volt, melyben olyan mély és sokrétű érzelmek kulminálódnak, ami egyszerűen nem tudja érintetlenül hagyja az ember lelkét, hiába vagy „felkészülve” minden elhangzott szóra…

A tegnapi Michael jelenet félelmetesen hátborzongató volt. Persze mindig átrendezi egy kicsit az ember zsigereit, de most ütötte talán az általam látottak közül a legbrutálisabbat, kivéve a premiert, mikor szinte sokkolt az a jelenet, mert annak ellenére, hogy azelőtt a másik szereposztással láttam a darabot, szinte váratlanul ért az a hatalmas fájdalom, mely elterül a lábaink előtt. Szépen lassan George is beengedi a fájdalmat. Különösen megható, mikor a földön fekszik összegörnyedve. S tudom, hogy furcsa ezt mondani egy 190 centis férfiről, de ekkor olyan kicsinek és törékenynek tűnik. Mintha az ember az ölébe tudná venni és ringatni, mint egy gyermeket. Elvenni, átvenni tőle a fájdalmát.
Gyönyörű volt az „elengedés” pillanata… Hihetetlen bizonyos értelemben, hogy miket túlél az ember. Mekkora fájdalmak járják át a lelked életed során és mégis újra meg újra felkelsz a földről. George sokáig igyekezett a földön tartani Michaelt, azzal, hogy az elvesztése, a hiánya fájdalmáról szinte tudomást sem akart venni. Azzal, hogy még nem tudott könnyeket adni neki. Nagyon megható volt, mikor George végre „útjára engedte” Michaelt és ő visszanézett az apjára és egy kedves mosollyal tudomásul vette, hogy most már talán rendben lesz. Mintha nem csak az apja engedné el Michaelt, hanem mintha Michael sem hagyta volna el az apját, amíg nem érezte azt, hogy megteheti.

Az áthallás az "Utolsó érintés" dalszöveggel nem véletlen... Gyönyörű az dal, s mindig eszembe juttatja a George és Doris által képviselt érzelmeket. Különösen beugrik ez a dal, mikor George az ötödik évfordulón a súlyos vis maior (a.k.a lelkiismeretfurdalás) miatt fogja a bőröndjét és otthagyja Dorist. Akinek az arcán leírhatatlan a fájdalom és lelke teljes kitárásával magában kezd beszélni, s elmondja, hogy ő is vetekedett magában ezzel a gondolattal, hogy ez lesz az utolsó érintés..., de ő képtelen volt "ölelés helyett megölni" George-ot, s "megköszönni, ami szép volt vele".
De mikor George megtörten visszajön és térdre hull visszhangozza Doris lopottan elkapott szavainak jelentését, hogy szereti őt. És a neurotikus kirohanással csupán el akarta nyomni a szavakat, süketté akarta tenni a fülét és csak a saját kiabálását hallani:

„Hangos is azért voltál,
Hogy bátorságod legyen,
Hogy el tudd viselni, amit hang nélkül mondtam,
Hogy még mindig szeretlek, kedvesem.”

Tényleg gyönyörű ez a dal, s a szavai, melyeket kénytelen voltam ellopni. Talán én nem tudok új szavakat, új gondolatokat adni a világnak, csak kiválogatni a magam lelke szerint az ocsúból a búzát, s azt elmondani másoknak.

Szerkesztve scorpion81 által: 2014. október 20. - 09:03:25

11

#9 Felhasználó nem aktív   Szilfanka 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 175
  • Csatlakozott: 2012. 04. 02.

Elküldve: 2014. október 07. - 11:30:44

http://vivalamusical...-kotta-dij-2014
Szerintetek ki érdemli meg a legjobban??
0

#10 Felhasználó nem aktív   Petrucc 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 2.358
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. október 06. - 20:53:27

 Idézés: Esp86 - Dátum: 2014. október 05. - 15:40:06



24:15-től!;):)


De jó volt ezt végignézni! Nem feltétlen Szilveszter miatt, hanem jó volt egy kicsit nosztalgiázni olyan színészekkel, akik közül azóta már páran nincsenek köztünk...
0

#11 Felhasználó nem aktív   Esp86 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 93
  • Csatlakozott: 2014. 02. 01.

Elküldve: 2014. október 05. - 15:40:06



24:15-től!;):)

Szerkesztve Esp86 által: 2014. október 05. - 15:40:40

2

#12 Felhasználó nem aktív   John G. 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 843
  • Csatlakozott: 2012. 02. 06.

Elküldve: 2014. szeptember 25. - 20:02:47

Új évad, változatlan alkotókedv :) Hoztam egy EASZ posztert, eredeti felbontásban 30cm magas, 60cm széles.
Verocska itt még a szabadtéri szerepében... :)

http://www.kephost.com/image/rW7
3

#13 Felhasználó nem aktív   Petrucc 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 2.358
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. szeptember 24. - 21:30:47

Jól visszaszámoltunk! :D
2

#14 Felhasználó nem aktív   banyi 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 6.422
  • Csatlakozott: 2011. 02. 03.

Elküldve: 2014. szeptember 24. - 12:36:54

Üzenet megtekintéseIdézés: _temodi_ - Dátum: 2014. szeptember 24. - 12:12:59

Halvány reménysugár, tudom, de hátha mégis, esetleg, egyszer talán újra.... Jó lenne Szilvesztert Javert szerepében látni a Szegedi Szabadtérin.... :rolleyes: (Tudom hogy Kata is volt annak idején a Mary Poppins meghallgatáson, mégsem kapta meg, pedig a legjobb lett volna.... tudom, tudom de a reményhal.... Nem tudom Szilveszter megy-e meghallgatásra, hívják-e, csak reménykedem.... )


Bizony, jó lenne! :)
1

#15 Felhasználó nem aktív   _temodi_ 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 1.009
  • Csatlakozott: 2011. 02. 03.
  • HelységBudapest

Elküldve: 2014. szeptember 24. - 12:12:59

Halvány reménysugár, tudom, de hátha mégis, esetleg, egyszer talán újra.... Jó lenne Szilvesztert Javert szerepében látni a Szegedi Szabadtérin.... :rolleyes: (Tudom hogy Kata is volt annak idején a Mary Poppins meghallgatáson, mégsem kapta meg, pedig a legjobb lett volna.... tudom, tudom de a reményhal.... Nem tudom Szilveszter megy-e meghallgatásra, hívják-e, csak reménykedem.... )
2

#16 Felhasználó nem aktív   kolozsvariarpad 

  • Új Tag
  • Pipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 17
  • Csatlakozott: 2014. 09. 23.

Elküldve: 2014. szeptember 23. - 09:36:44

KERESEK / CSERÉLNÉK!

2014. szeptember 26-i MOZART PREMIERRE szóló Emelet oldalülés bal 1. sor 4-es 5-ös székre szóló jegyeimet cserélném szeptember 28-i MOZART előadásra szóló jegyekre!
Ha van bárkinek eladó Mozart jegye szeptember 28-ra az is írjon!

Köszönöm!

arpadkolozsvari@gmail.com
0

#17 Felhasználó nem aktív   harmony 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 644
  • Csatlakozott: 2014. 07. 01.

Elküldve: 2014. szeptember 22. - 04:46:57

Kép
2

#18 Felhasználó nem aktív   harmony 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 644
  • Csatlakozott: 2014. 07. 01.

Elküldve: 2014. szeptember 22. - 04:42:51

Kép
3

#19 Felhasználó nem aktív   harmony 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 644
  • Csatlakozott: 2014. 07. 01.

Elküldve: 2014. szeptember 22. - 04:40:12

Facebookról :D Kép
1

#20 Felhasználó nem aktív   Petrucc 

  • Törzstag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Felhasználók
  • Hozzászólás: 2.358
  • Csatlakozott: 2011. 02. 02.

Elküldve: 2014. szeptember 21. - 18:06:27

 Idézés: Bobinet - Dátum: 2014. szeptember 21. - 17:54:51

Igen, a felvétel megérkezett :) Én csak loptam a linket jútyúbról, de óriási köszönet érte.
https://www.youtube....be_gdata_player
No de, valaki elmeséli, mi volt ennyire vicces? :D


Ááá, szuper, hogy ez is megvan! :)

Kár, hogy nincs rajta a vége... Zsolt elmesélte hatalmas röhögés közepette, hogy Dzsoni mennyire hülye fejet vágott, és azon kellett ennyire röhögnie. Közben meg Szilveszter már félig kintről integetett vissza neki, hogy "Gyere már le!" :D
0

Topik megosztása:


  • 7408 Oldal +
  • 1
  • 2
  • 3
  • Utolsó »
  • Nem indíthatsz témát.
  • Nem szólhatsz hozzá ehhez a témához.

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó